Ha már utazás és Dél Afrika, emlékezzünk meg az egyik Dél-Afrikai menekültről, aki egész sokra vitte Amerikában. 

Elon Musk tinédzserként, a kötelező sorkatonai szolgálat elöl szökve vándorolt előbb ki Kanadába, majd az USA-ba, és lett napjaink Henry Fordja, ha nem éppen vasembere. 

A Teslával a fenntartható közlekedésért, SpaceX-szel a bolygórendszer meghódításáért dolgozik, és hát - minden nehézség ellenére, mert 2008-ban hajszálon múlott, hogy csődbe nem ment mindkettővel - sikeresen veszi az akadályokat.

Hogyan csinálta, sőt csinálja?

Már megszokhattuk ezekből a bejegyzésekből, hogy neki sincs titka. Vagy ha van, az egyáltalán nem titok. Ami az ő gondolkodásában más, az az a tényező, hogy úgy gondolja a jövő és a fejlődés nem egy magától bekövetkező automatikus folyamat, hanem azt bizonyos emberek csinálják, szánt szándékkal, kemény munkával. 

Ezt az ideológiát a PayPalnál tanulta meg, vagy talán dolgozta ki közösen az akkori társalapítójával, Peter Thiellel, aki erről könyvet is írt From zero to one címmel. Mindkét úriember ebben a szellemben él, és napról napra bizonyítják, hogy nekik van igazuk.

Érdekesség még a gondolkodásmódjában, a "physics first principal" állandó emlegetése, vagyis minden újabb izé megvalósíthatóságát és annak költségét, a fizikai valóságból vezeti le. 

Példaként emlegethetnénk azt a megrögzött elmeháborodást, hogy az akkumulátorok ára a töredékére fog esni pár éven belül. 

Figyeld a logikát: megnézzük az akkumulátorok alapanyagárát a tőzsdén, legyen mondjuk x dollár, majd mellétesszük a kész akkumulátorok világpiaci árát, ami meg mondjuk 25 x.

És azt mondja, a kettő közötti 25-szörös különbség, az előállítás költsége, emberi bénázás, ami drasztikusan lefaragható. Nincs több anyagköltség mint x. Másképp, hatékonyabban kell gyártani az akkumulátorokat és kész. 

És lőn Gigafactory!

Egyszerű, mint a pofon!