Ennek a cikknek az első részét (A globális felmelegedésre a válasz Afrikában van) másfél éve írtam. Megírtam, négyszázezren (!) olvasták, majd többségünk nem csinált semmit - én sem. Azóta is csak a sodródás megy. Ebben a cikkben arról írok, mi az, ami felé sodródunk.
És persze arról is, tehetünk-e mi magunk valamit e szép sors ellen?
(Kedves trolljaim! Nem fogjátok tudni rámfogni, hogy Greta Thunberg vette el az eszemet. Az első részt 2018 márciusában írtam, Greta pedig fél évvel később, 2018. augusztusában aktivizálódott. Tehát már előtte is hülye voltam �)
Na lássuk: mitől kell félnünk igazán a klímaválzotás kapcsán? Valamifajta ismeretlen láncreakciótól. Ezt honnan tudom? Klímakutatóktól.
Van egy pár biológus ismerősöm, akik manapság riadt tekintettel járnak a világban, és armageddonra készülve erőltetett tempóban önellátásra rendezkednek be. Mint anno nagyanyám, aki televette a padlást mosóporral. Vagy Hofi Géza, aki televette a fürdőkádat benzinnel (4:13-nál). Egyelőre albán betonbunkert nem építenek, de…
Mondtam nekik, stukkert is vegyenek, mondták, meglesz az is.
Na de mitől rettegnek konkrétan? Hát megkérdeztem.
Nos, nem az 1,5-2 Celsius fokos melegedéstől, hanem valami olyan láncreakciótól, ami beláthatatlan változásokat okoz az időjárásban. Mert ha csak annyi történne, hogy 1,5 Celsius fokkal felmegy az átlaghőmérséklet, vidáman termelnék a narancsot a kiskertben, oszt jónapot.
De mi van, ha nem csak ennyi történik? Hanem még mi?
Ó-ó-ó-ó Afrika!
Van a világon egy terület, amelynek a történelmét újabban teljesen átírták a történészek. Ez pedig a Szahara. Mi még úgy tanultuk, több millió éve homok borítja. A legújabb kutatások szerint azonban maximum 6-8000 éve ilyen, amilyennek mi ismerjük. A homok alatt kiszáradt tavak és folyómedrek, VALAMINT emberi települések találhatók.
A Szahara e tekintetben nem egyedülálló. Szinte mindegyik nagy sivatag közepén (a homok alatt) áll egy értelmezhetetlen ősi város. Takla Makan. Kara Kum. Atacama. Mojave.
Lassan ott tartunk, hogy mindenki találhat magának egy saját, különbejáratú ősi civilizációt a Google Earth segítségével.
A Szahara területén (=alatt) nemrégiben (ismét) megtalált Garamantes-civilizációról már Hérodotosz is írt, de nem vettük őt komolyan. 2500 évvel később a Népszabi is megírta a Garamantészek tragédiáját, amikor műholdfelvételek alapján kiderült, mit rejt a sivatag homokja. Majd a Népszabadság is elpusztult.
Egyébként Hérodotosz korában már nagyon lehanyatlóban voltak: egy kisebb népcsoport próbált felszín alatti vízvezetékekkel, felszivattyúzott talajvízzel öntözni. Manapság a területen nem ritka az 55 Celsius fokos hőmérséklet, az éves csapadék mennyisége pedig 1 cm - mármint azokban az években, amikor egyáltalán esik. Egy igazi Dubaj!
Ki az a hülye, aki kezdetleges technológiával, kőbaltával ide várost épít? Nyilván nem úgy indult ez a civilizáció, hogy teveháton berobogtak a sivatag közepére, és elkezdtek talajvizet keresni. Ehelyett az történt, hogy beköltöztek a paradicsomba, majd lassanként forró lett a lábuk alatt a talaj. Kész csoda, hogy a talajvizes öntözési technológiáig eljutottak - mondjuk muszáj volt szegényeknek. De így is a természet győzedelmeskedett: a talajvíz szinjte a kitermelés miatt egyre mélyebbre került, végül teljesen kiszáradtak a földalatti kutak is.
Amúgy ez nem egy ipicipi civilizációcska volt ám: “in an area of about 2500 square kilometers, we’ve located 158 major settlements, 184 cemeteries, 30 square kilometers of fields, plus a variety of irrigation systems”. Picit nagyobb volt, mint az ókóri Egyiptom.
Két fontos dolog a “homokba ágyazott”, eltemetett civilizációkkal kapcsolatban:
- ezek a népek nyilván nem a homok alatt építkeztek és éltek, és nem homokot ettek
- nem élhettek sok millió évvel ezelőtt, mivel akkoriban még nem volt Homo Sapiens
Tehát?
Tehát a ma ismert Szahara, a végeláthatatlan homoksivatag nem sokmillió, hanem csupán párezer éves. Érdekes, hogy ebben már lassan megegyeznek a vélemények. A Wikipedia-cikk ugyan még 2,5 millió évesnek írja, de nem tagadja a közel harmincezer darab (!) krokodilos és egyéb buja (!) élővilágra utaló sziklarajzot sem, amit nyilván nem a természet rajzolt a Szahara kellős közepére, Taszilin-Ádzserbe, és nem is 2,5 millió évvel ezelőtt.
Amúgy Taszilin-Ádzser barátságos hely, nem meglepő, hogy tízezer éve még hemzsegtek itt a krokodilok:
Már csak az a kérdés, hogyan tűnt el innen a víz szinte nyom nélkül? Kihúzták a dugót? És mennyi idő alatt folyt el?
Tudományos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a zöld Szahara piszokgyorsan, néhány emberöltő leforgása alatt (100-500 év) vált a világ legnagyobb sivatagává. Nézzünk meg két különböző tudományos bizonytékot arra vonatkozóan, hogy a folyamat iszonyatosan gyorsan zajlott le:
- David McGee (MIT) módszere: mennyi a homok? Vizsgáljuk meg, hova viszi, és hol rakja le a szél a szaharai homokot, ott ássunk le, és nézzük meg, melyik évben mennyi szaharai homok jött az égből. A számsort írjuk be egy közönséges Excel-táblába, majd csodálkozzunk nagyokat. Upsz! A Szahara maximum 500 év alatt száradt ki, de lehet, hogy gyorsabban!
- Stefan Kröpelin német kutató módszere: mennyi a növény? Stefan egy Csád-környéki tó mélyén furkált az iszapban, s a tóba hullott zöld növényi anyagok mennyiségének szintjét (csökkenését) mérte évről évre. Neki is kb. 500 év jött ki.
Az elsivatagosodás egy megállíthatatlan láncreakció volt: valahol nagyobb felületen felszínre került a talaj, emiatt felmelegedett, kiszárad. A meleg levegő felfelé száll, elkergeti az esőt. Ettől még nagyobb területen szárad ki a növényzet, ettől még melegebb lesz stb. A sokezer éve beindult elsivatagosodás mind a mai napig tart. A Száhel-övezetbéli országokat északról folyamatosan fojtogatja az egyre terjeszkedő sivatag. Az afrikai zöld fal projekt a sivatag megállítását tűzte ki célul.
S hogy mennyi eső eshetett a kiszáradást meglőzően a Szaharában? Baromi sok. Archeológusok a Szfinx kiásása óta tudják, hogy a Szfinx melletti támfalon vízerózió(!) nyomai láthatóak. Csak épp nem tudták a tényt betenni sehová a sokmillió éve kiszáradt Szahara elméletébe, ezért átugrották. Upsz!
De aki nem vak, szabad szemmel, könnyedén maga is (be)láthatja. Nem kell Harrison Fordnak lenni a felfedezéshez. Csak megveszed a jegyet a Szfinxhez, odasétálsz, és lefényképezed. Mit látsz?
- a szélerózió vízszintes sávokat húz a homokkőbe (a Szfinx teste ilyen), mert a szél vízszintesen fúj
- a vízerózió pedig függőlegeseket (a támfal ilyen), lévén hogy a víz lefelé folyik…
Íme a Szfinx, s mellette a támfal (a piros nyíl a támfalra mutat):
Csak akkor nem ismered fel, hogy ez vízerózió, ha még sosem voltál kajaktúrán. Ugyaniyen a folyópart, ahol kiemelnek 20-50 hajót a vízből, és visszafolyik a sok víz a mederbe. A Szfinx tappancsa is ilyen az újkori kőburkolat alatt.
Valószínűleg a testén is vízerózió volt, de azt a szél már átdolgozta. Ami azonban mélyen a homok alatt volt, az változatlan maradt, konzerválódott. A Szfinx az elmúlt pár ezer évben ugyanis nyakig ült a homokban. Napóleon még ezt látta:
Már csak az a kérdés, hogy mi okozta ezt a drámai változást az éghajlatban?
Sersé lá fámm?
Bocs, hogy ezt kell mondjam, de az ember. A szaharai népek maguk. S hogy hogyan?
- a vadállatok kultikus célokból történő tömeges kivégzésével (ez az isteneknek kellett)
- az erdők-szavannák felperzselésével (ez a földműveléshez kellett)
- a maradék kórók lelegeltetésével (ez az életbenmaradáshoz kellett)
Erre nem én adom a szavamat, hanem egyrészt a tekintélyes Smithsonian múzeum kutatói, másrészt David K. Wright kutató, aki elsőként mondja ki, vállalja fel, hogy a Szahara kiszáradásának emberi tevékenység az oka. A tanulmány címe: Humans as Agents in the Termination of the African Humid Period.
Mitől rettegnek tehát a riadt tekintetű tudósok manapság? Egy a szaharaihoz hasonló megjósolhatatlan, ám irtózatos horderejű klimatikus láncreakció beindulásától.
Megtörténhet-e ez még egyszer? Ki tudja? A Szahara elsivatagosodásakor 4 Celsius fokkal ment fel a hőmérséklet, és véget ért az utolsó jégkorszak. Most a hőmérsékletemelkedés megy elöl, de utána vajon mi jön? Mit hoz magával? Mi lesz, ha megfordul a Golf-áramlat, eltérülnek az évszázados szelek, elolvad a sarki jég stb.? Senki sem tudja.
Itt van előttünk egy alig párezer éve lezajlott klímakatasztrófa, ezt a sorsot nyilvánvalóan el szeretnék kerülni. De hogyan?
Rengeteg korai civilizáció pusztult el az általa okozott környezetpusztítás miatt, és jelenleg is efelé tartunk. De van egy nagy különbség, ami bizakodásra adhat okot: most először a történelemben tudjuk, hogy ezt mi okoztuk, s még azt is tudjuk, hogyan. Kiástunk és elégettünk egy csomó dínótetemet, ennyi.
Van-e megoldás?
Igen, sőt, egymással párhuzamosan több módszer is kibontakozóban van. Nekem nincs kétségem afelől, hogy ezt a problémát is ugyanúgy megoldja az emberiség, mint az ózonlyuk-katasztrófát. A pattern ugyanaz: a galibát mi okoztuk, tudjuk is, hogy hogyan, és bármilyen gazdasági erő is állt ellen a hiba kijavításának, a többség akarata győzött.
Most ráadásul a gazdasági erők is a változás mögé álltak. A megújuló forrásból származó villamos energia akkor is olcsóbb, mint a szénerőmű, ha Donald Trump az élete árán is nyitva akarja tartani a szénbányákat. A megújulók árzuhanása akkor is le fogja nyomni az olajat, ha maga Jockey Ewing veszi kézbe a dolgokat.
A villanyautózás akkor is le fogja nyomni a benzinest, ha minden okos az ellenkezőjét állítja, mivel a villanyautók előállítási költsége még a Bloomberg szerint is olcsóbb lesz már 2022-ben, mint a belsőégésű változatoké. Ja, hogy nincs elég battery? Hát majd lesz. Avagy volt-e olyan kor, amikor nem volt elég üveg ahhoz, hogy mindenkinek üvegablaka legyen?
Egy hasonló rémisztő eset 1988-ból: sajnos nincs elég RAM memória a világ igényének kielégítéséhez. És soha nem is lesz!
Nincs elég Lítium a Földön sajnos. Anno vasérc sem volt elég sajnos. De kiástuk. Nem értem, miért kell azon jajongani, hogy az elmúlt ezer évben senkinek nem kellett a Lítium, következésképpen senki nem foglalkozott azzal, hogyan lehet elérhetővé tenni a rendelkezésre álló 230 milliárd tonnányit. Ha foglalkozunk vele, lesz technológia. Period.
Ez a változás, mivel gazdaságilag megalapozott, megállíthatatlan. A zöld energia győzni fog, ez csupán idő kérdése.
Már csak az a kérdés, ki fogja kiszedni a levegőből a felesleges CO2-t? A nemzetek? A kormányok? Az államok?
Sokan azt gondolják, és én is ebbe a körbe tartoztam, hogy majd a kormányok megoldják ezt a problémát is. Ez csak akkor lenne igaz, ha a CO2-kivonás politikai haszna magasabb lenne, mint hülyeségeket beszélni nagy tömegek előtt. Lássuk be, a hülyeség sokkal több választót ragad magával, tehát ezen a téren kormányzati beavatkozásra nem érdemes számítani. Még akkor sem, ha pl. a magyar kormány látszólag jelentős erőfeszítéseket tesz az ország visszaerdősítése érdekében.
Mi vagyunk azok, akik tényleg tehetünk valamit. Mi, magánszemélyek.
Na de mit?
Thomas Crowther, a svájci Federal Institute of Technology Zurich professzora kiszámította, hány dekarbonizáló automatát (=fát) kellene ültetni ahhoz, hogy érdemi mennyiségű CO2-t vonjunk ki a levegőből. Nos, alig 1 trilliót, amivel az ipari forradalom óta kibocsátott széndioxid 2/3-át lehetne kivonni a legevőből.
Hová lehet elültetni ennyi fát? Thomas nem a levegőbe beszél, tanulmányában műholdfelvételek alapján meghatározta, hol vannak azok az elhagyatott, senkiföldje területek, amiket be kellene erdősíteni. Az a durva Thomas javaslatában, hogy nulla négyzetméter ember által jelenleg is használt területet kellene feladni az 1 trillió fa érdekében!
Van hozzá egy weblap és egy app is: a https://www.trilliontreecampaign.org számai szerint 2006 óta 13 milliárd új fát sikerült elültetni. Az évi egymilliárd új fa. Tehát lassú a tempó, mert így ezer év alatt jön ösze az 1 trillió. Itt jövünk a képbe mi. Vessünk a térképre egy pillantást, hol zajlik nagy ütemben faültetés a világban:
Nyilvánvalóan ezen a területen is le vagyunk maradva a hanyatló nyugattól, lásd az alábbi térképen, de hát ez “így van rendjén”, a kelet az kelet:
Az üzenet egyszerű, mint a faék: ültess fát. Ha nem hiszel a CO2-ben, akkor azért, mert a fák porszűrők, árnyat adók, zajvédők, bútoripari alapanyagok, kis madárkák búvóhelye, oxigéntermelők és még az orrodat is tisztíccsa. Ültessük vissza azokat az erdőket, amiket a rómaiak kiirtottak. Mit adtak a rómaiak? Ebben az esetben elvettek.
Ültess fát, ültess erdőt. Idén ne műanyag biszbaszokat vegyél karácsonyi ajándéknak, hanem egy csokor erdőt.
Látogass el ide: https://www.myforest.hu/
