Van még hely az élet napos oldalán!

Van még hely az élet napos oldalán!

Klímarettegők

2019. november 05. - Fóti Marcell

Ennek a cikknek az első részét (A globális felmelegedésre a válasz Afrikában van) másfél éve írtam. Megírtam, négyszázezren (!) olvasták, majd többségünk nem csinált semmit - én sem. Azóta is csak a sodródás megy. Ebben a cikkben arról írok, mi az, ami felé sodródunk.

No alt text provided for this image

És persze arról is, tehetünk-e mi magunk valamit e szép sors ellen?

(Kedves trolljaim! Nem fogjátok tudni rámfogni, hogy Greta Thunberg vette el az eszemet. Az első részt 2018 márciusában írtam, Greta pedig fél évvel később, 2018. augusztusában aktivizálódott. Tehát már előtte is hülye voltam �)

Na lássuk: mitől kell félnünk igazán a klímaválzotás kapcsán? Valamifajta ismeretlen láncreakciótól. Ezt honnan tudom? Klímakutatóktól.

Van egy pár biológus ismerősöm, akik manapság riadt tekintettel járnak a világban, és armageddonra készülve erőltetett tempóban önellátásra rendezkednek be. Mint anno nagyanyám, aki televette a padlást mosóporral. Vagy Hofi Géza, aki televette a fürdőkádat benzinnel (4:13-nál). Egyelőre albán betonbunkert nem építenek, de… 

Mondtam nekik, stukkert is vegyenek, mondták, meglesz az is.

Na de mitől rettegnek konkrétan? Hát megkérdeztem.

Nos, nem az 1,5-2 Celsius fokos melegedéstől, hanem valami olyan láncreakciótól, ami beláthatatlan változásokat okoz az időjárásban. Mert ha csak annyi történne, hogy 1,5 Celsius fokkal felmegy az átlaghőmérséklet, vidáman termelnék a narancsot a kiskertben, oszt jónapot. 

De mi van, ha nem csak ennyi történik? Hanem még mi?

Ó-ó-ó-ó Afrika!

Van a világon egy terület, amelynek a történelmét újabban teljesen átírták a történészek. Ez pedig a Szahara. Mi még úgy tanultuk, több millió éve homok borítja. A legújabb kutatások szerint azonban maximum 6-8000 éve ilyen, amilyennek mi ismerjük. A homok alatt kiszáradt tavak és folyómedrek, VALAMINT emberi települések találhatók.

A Szahara e tekintetben nem egyedülálló. Szinte mindegyik nagy sivatag közepén (a homok alatt) áll egy értelmezhetetlen ősi város. Takla Makan. Kara Kum. Atacama. Mojave.

Lassan ott tartunk, hogy mindenki találhat magának egy saját, különbejáratú ősi civilizációt a Google Earth segítségével.

A Szahara területén (=alatt) nemrégiben (ismét) megtalált Garamantes-civilizációról már Hérodotosz is írt, de nem vettük őt komolyan. 2500 évvel később a Népszabi is megírta a Garamantészek tragédiáját, amikor műholdfelvételek alapján kiderült, mit rejt a sivatag homokja. Majd a Népszabadság is elpusztult.

Egyébként Hérodotosz korában már nagyon lehanyatlóban voltak: egy kisebb népcsoport próbált felszín alatti vízvezetékekkel, felszivattyúzott talajvízzel öntözni. Manapság a területen nem ritka az 55 Celsius fokos hőmérséklet, az éves csapadék mennyisége pedig 1 cm - mármint azokban az években, amikor egyáltalán esik. Egy igazi Dubaj! 

No alt text provided for this image

Ki az a hülye, aki kezdetleges technológiával, kőbaltával ide várost épít? Nyilván nem úgy indult ez a civilizáció, hogy teveháton berobogtak a sivatag közepére, és elkezdtek talajvizet keresni. Ehelyett az történt, hogy beköltöztek a paradicsomba, majd lassanként forró lett a lábuk alatt a talaj. Kész csoda, hogy a talajvizes öntözési technológiáig eljutottak - mondjuk muszáj volt szegényeknek. De így is a természet győzedelmeskedett: a talajvíz szinjte a kitermelés miatt egyre mélyebbre került, végül teljesen kiszáradtak a földalatti kutak is.

Amúgy ez nem egy ipicipi civilizációcska volt ám: “in an area of about 2500 square kilometers, we’ve located 158 major settlements, 184 cemeteries, 30 square kilometers of fields, plus a variety of irrigation systems”. Picit nagyobb volt, mint az ókóri Egyiptom.

Két fontos dolog a “homokba ágyazott”, eltemetett civilizációkkal kapcsolatban: 

  1. ezek a népek nyilván nem a homok alatt építkeztek és éltek, és nem homokot ettek
  2. nem élhettek sok millió évvel ezelőtt, mivel akkoriban még nem volt Homo Sapiens

Tehát?

Tehát a ma ismert Szahara, a végeláthatatlan homoksivatag nem sokmillió, hanem csupán párezer éves. Érdekes, hogy ebben már lassan megegyeznek a vélemények. A Wikipedia-cikk ugyan még 2,5 millió évesnek írja, de nem tagadja a közel harmincezer darab (!) krokodilos és egyéb buja (!) élővilágra utaló sziklarajzot sem, amit nyilván nem a természet rajzolt a Szahara kellős közepére, Taszilin-Ádzserbe, és nem is 2,5 millió évvel ezelőtt. 

No alt text provided for this image

Amúgy Taszilin-Ádzser barátságos hely, nem meglepő, hogy tízezer éve még hemzsegtek itt a krokodilok:

No alt text provided for this image

Már csak az a kérdés, hogyan tűnt el innen a víz szinte nyom nélkül? Kihúzták a dugót? És mennyi idő alatt folyt el?

Tudományos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a zöld Szahara piszokgyorsan, néhány emberöltő leforgása alatt (100-500 év) vált a világ legnagyobb sivatagává. Nézzünk meg két különböző tudományos bizonytékot arra vonatkozóan, hogy a folyamat iszonyatosan gyorsan zajlott le:

  1. David McGee (MIT) módszere: mennyi a homok? Vizsgáljuk meg, hova viszi, és hol rakja le a szél a szaharai homokot, ott ássunk le, és nézzük meg, melyik évben mennyi szaharai homok jött az égből. A számsort írjuk be egy közönséges Excel-táblába, majd csodálkozzunk nagyokat. Upsz! A Szahara maximum 500 év alatt száradt ki, de lehet, hogy gyorsabban!
  2. Stefan Kröpelin német kutató módszere: mennyi a növény? Stefan egy Csád-környéki tó mélyén furkált az iszapban, s a tóba hullott zöld növényi anyagok mennyiségének szintjét (csökkenését) mérte évről évre. Neki is kb. 500 év jött ki. 

Az elsivatagosodás egy megállíthatatlan láncreakció volt: valahol nagyobb felületen felszínre került a talaj, emiatt felmelegedett, kiszárad. A meleg levegő felfelé száll, elkergeti az esőt. Ettől még nagyobb területen szárad ki a növényzet, ettől még melegebb lesz stb. A sokezer éve beindult elsivatagosodás mind a mai napig tart. A Száhel-övezetbéli országokat északról folyamatosan fojtogatja az egyre terjeszkedő sivatag. Az afrikai zöld fal projekt a sivatag megállítását tűzte ki célul. 

S hogy mennyi eső eshetett a kiszáradást meglőzően a Szaharában? Baromi sok. Archeológusok a Szfinx kiásása óta tudják, hogy a Szfinx melletti támfalon vízerózió(!) nyomai láthatóak. Csak épp nem tudták a tényt betenni sehová a sokmillió éve kiszáradt Szahara elméletébe, ezért átugrották. Upsz!

De aki nem vak, szabad szemmel, könnyedén maga is (be)láthatja. Nem kell Harrison Fordnak lenni a felfedezéshez. Csak megveszed a jegyet a Szfinxhez, odasétálsz, és lefényképezed. Mit látsz?

  • a szélerózió vízszintes sávokat húz a homokkőbe (a Szfinx teste ilyen), mert a szél vízszintesen fúj
  • a vízerózió pedig függőlegeseket (a támfal ilyen), lévén hogy a víz lefelé folyik…

Íme a Szfinx, s mellette a támfal (a piros nyíl a támfalra mutat):

No alt text provided for this image
No alt text provided for this image

Csak akkor nem ismered fel, hogy ez vízerózió, ha még sosem voltál kajaktúrán. Ugyaniyen a folyópart, ahol kiemelnek 20-50 hajót a vízből, és visszafolyik a sok víz a mederbe. A Szfinx tappancsa is ilyen az újkori kőburkolat alatt. 

Valószínűleg a testén is vízerózió volt, de azt a szél már átdolgozta. Ami azonban mélyen a homok alatt volt, az változatlan maradt, konzerválódott. A Szfinx az elmúlt pár ezer évben ugyanis nyakig ült a homokban. Napóleon még ezt látta:

No alt text provided for this image

Már csak az a kérdés, hogy mi okozta ezt a drámai változást az éghajlatban?

Sersé lá fámm?

Bocs, hogy ezt kell mondjam, de az ember. A szaharai népek maguk. S hogy hogyan? 

  • a vadállatok kultikus célokból történő tömeges kivégzésével (ez az isteneknek kellett)
  • az erdők-szavannák felperzselésével (ez a földműveléshez kellett)
  • a maradék kórók lelegeltetésével (ez az életbenmaradáshoz kellett)

Erre nem én adom a szavamat, hanem egyrészt a tekintélyes Smithsonian múzeum kutatói, másrészt David K. Wright kutató, aki elsőként mondja ki, vállalja fel, hogy a Szahara kiszáradásának emberi tevékenység az oka. A tanulmány címe: Humans as Agents in the Termination of the African Humid Period.

Mitől rettegnek tehát a riadt tekintetű tudósok manapság? Egy a szaharaihoz hasonló megjósolhatatlan, ám irtózatos horderejű klimatikus láncreakció beindulásától.

Megtörténhet-e ez még egyszer? Ki tudja? A Szahara elsivatagosodásakor 4 Celsius fokkal ment fel a hőmérséklet, és véget ért az utolsó jégkorszak. Most a hőmérsékletemelkedés megy elöl, de utána vajon mi jön? Mit hoz magával? Mi lesz, ha megfordul a Golf-áramlat, eltérülnek az évszázados szelek, elolvad a sarki jég stb.? Senki sem tudja.

Itt van előttünk egy alig párezer éve lezajlott klímakatasztrófa, ezt a sorsot nyilvánvalóan el szeretnék kerülni. De hogyan?

Rengeteg korai civilizáció pusztult el az általa okozott környezetpusztítás miatt, és jelenleg is efelé tartunk. De van egy nagy különbség, ami bizakodásra adhat okot: most először a történelemben tudjuk, hogy ezt mi okoztuk, s még azt is tudjuk, hogyan. Kiástunk és elégettünk egy csomó dínótetemet, ennyi.

Van-e megoldás?

Igen, sőt, egymással párhuzamosan több módszer is kibontakozóban van. Nekem nincs kétségem afelől, hogy ezt a problémát is ugyanúgy megoldja az emberiség, mint az ózonlyuk-katasztrófát. A pattern ugyanaz: a galibát mi okoztuk, tudjuk is, hogy hogyan, és bármilyen gazdasági erő is állt ellen a hiba kijavításának, a többség akarata győzött.

Most ráadásul a gazdasági erők is a változás mögé álltak. A megújuló forrásból származó villamos energia akkor is olcsóbb, mint a szénerőmű, ha Donald Trump az élete árán is nyitva akarja tartani a szénbányákat. A megújulók árzuhanása akkor is le fogja nyomni az olajat, ha maga Jockey Ewing veszi kézbe a dolgokat.

A villanyautózás akkor is le fogja nyomni a benzinest, ha minden okos az ellenkezőjét állítja, mivel a villanyautók előállítási költsége még a Bloomberg szerint is olcsóbb lesz már 2022-ben, mint a belsőégésű változatoké. Ja, hogy nincs elég battery? Hát majd lesz. Avagy volt-e olyan kor, amikor nem volt elég üveg ahhoz, hogy mindenkinek üvegablaka legyen? 

Egy hasonló rémisztő eset 1988-ból: sajnos nincs elég RAM memória a világ igényének kielégítéséhez. És soha nem is lesz!

Nincs elég Lítium a Földön sajnos. Anno vasérc sem volt elég sajnos. De kiástuk. Nem értem, miért kell azon jajongani, hogy az elmúlt ezer évben senkinek nem kellett a Lítium, következésképpen senki nem foglalkozott azzal, hogyan lehet elérhetővé tenni a rendelkezésre álló 230 milliárd tonnányit. Ha foglalkozunk vele, lesz technológia. Period.

Ez a változás, mivel gazdaságilag megalapozott, megállíthatatlan. A zöld energia győzni fog, ez csupán idő kérdése. 

Már csak az a kérdés, ki fogja kiszedni a levegőből a felesleges CO2-t? A nemzetek? A kormányok? Az államok?

Sokan azt gondolják, és én is ebbe a körbe tartoztam, hogy majd a kormányok megoldják ezt a problémát is. Ez csak akkor lenne igaz, ha a CO2-kivonás politikai haszna magasabb lenne, mint hülyeségeket beszélni nagy tömegek előtt. Lássuk be, a hülyeség sokkal több választót ragad magával, tehát ezen a téren kormányzati beavatkozásra nem érdemes számítani. Még akkor sem, ha pl. a magyar kormány látszólag jelentős erőfeszítéseket tesz az ország visszaerdősítése érdekében.

Mi vagyunk azok, akik tényleg tehetünk valamit. Mi, magánszemélyek.

Na de mit?

Thomas Crowther, a svájci Federal Institute of Technology Zurich professzora kiszámította, hány dekarbonizáló automatát (=fát) kellene ültetni ahhoz, hogy érdemi mennyiségű CO2-t vonjunk ki a levegőből. Nos, alig 1 trilliót, amivel az ipari forradalom óta kibocsátott széndioxid 2/3-át lehetne kivonni a legevőből.

Hová lehet elültetni ennyi fát? Thomas nem a levegőbe beszél, tanulmányában műholdfelvételek alapján meghatározta, hol vannak azok az elhagyatott, senkiföldje területek, amiket be kellene erdősíteni. Az a durva Thomas javaslatában, hogy nulla négyzetméter ember által jelenleg is használt területet kellene feladni az 1 trillió fa érdekében!

Van hozzá egy weblap és egy app is: a https://www.trilliontreecampaign.org számai szerint 2006 óta 13 milliárd új fát sikerült elültetni. Az évi egymilliárd új fa. Tehát lassú a tempó, mert így ezer év alatt jön ösze az 1 trillió. Itt jövünk a képbe mi. Vessünk a térképre egy pillantást, hol zajlik nagy ütemben faültetés a világban:

No alt text provided for this image

Nyilvánvalóan ezen a területen is le vagyunk maradva a hanyatló nyugattól, lásd az alábbi térképen, de hát ez “így van rendjén”, a kelet az kelet:

No alt text provided for this image

Az üzenet egyszerű, mint a faék: ültess fát. Ha nem hiszel a CO2-ben, akkor azért, mert a fák porszűrők, árnyat adók, zajvédők, bútoripari alapanyagok, kis madárkák búvóhelye, oxigéntermelők és még az orrodat is tisztíccsa. Ültessük vissza azokat az erdőket, amiket a rómaiak kiirtottak. Mit adtak a rómaiak? Ebben az esetben elvettek.

Ültess fát, ültess erdőt. Idén ne műanyag biszbaszokat vegyél karácsonyi ajándéknak, hanem egy csokor erdőt. 

Látogass el ide: https://www.myforest.hu/ 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fotimarcell.blog.hu/api/trackback/id/15289720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Make Valamit · http://make.blog.hu 2019.11.06. 06:34:37

Az én gondom evvel az hogy amikor az a fa elpusztul, akkor a korhadással vagy égéssel szépen vissza is termeli a légkörbe a CO2-t. Ahogy ez ki van találva. Hiszen ha nem tennék, sosem alakult volna ki a modern kor előtt az élet, mert minden CO2 elfogyott volna mielőtt kievett minket a fene a vízből.

adam somlai fischer 2019.11.06. 06:54:41

@Make Valamit: a cel hogy a legkorben levo co2 nagyon aranya legyen megkotve a fak torzseinek, gyokereinek tomegeben. ha sok a fa, akkor tobb van megkotve. amikor elkorhad a fa akkor visszakerul persze a legkorbe, de a sok fa egy adott pillanatban aranyosan tobb co2-t tart fogva. es ha sok az erdo, akkor ez igy is marad.

bontottcsirke 2019.11.06. 06:56:33

@Make Valamit: De aadig ellensúlyozza a többszörösét és nyáron hűtőhatása van, nagy esőknél megköti a vizet. Tehát csak részben igaz amit mondasz, nagyon kis részben.

TheRminator 2019.11.06. 06:56:54

Miért nem tiltják be a dohányzást?

Stenonis 2019.11.06. 06:58:11

@Make Valamit:
Egy erdei ökoszisztémának sokkal nagyobb biomasszával rendelkezik, mint egy füves puszta.
Így a megkötött karbon mennyisége is sokkal nagyobb.

Az egész szén-dioxidos probléma onnan indul ki, hogy a légkörbe juttatjuk a többszáz millió éve a biogeokémiai körfolyamatokból kilépett szenet (kőszén, kőolaj, földgáz) és mellette a természetes nyelőket is irtjuk. Mert egy szójaföld sokkal kevesebb karbont tartalmaz, mint egy esőerdő.

midnight coder 2019.11.06. 07:03:23

Egyrészt van igazságod a probléma nagyságával kapcsolatban, a megoldások viszont tipikusan azok, amiket a zöldek próbálnak ráerőltetni a világra - csakhogy ezeknek a megoldásoknak nincs sok esélyük.

Ok, az elektromos autózás elterjed. És ? Hány % az autózás a CO2 tortából ? 8. Ergo, ha az összes autót átállítottuk elektromosra, és az összes delejt CO2 mentesen állítjuk elő, a kibocsájtás 92%-a marad.

A megújulókkal meg az a baj, hogy errefelé az egy négyzetméterre eső napsugárzás télen sokkal-sokkal kevesebb mint nyáron. Kb. hasonló a helyzet a széllel is. Ergo nyáron még csak-csak termelhetsz delejt, max. az éjszakai kiesést illetve a felhős időt kell valahogy pótolni, télen viszont ezekből alig jön ki delej.
Azt megtehetnéd, hogy az egészet kitelepíted az Egyenlítő környékére, csak onnan meg ide kell szállítani a delejt, és az sincs ingyen.

Az meg tök faszául hangzik, hogy a Föld kietlen részein telepítsünk fákat, csak tudod, ha ezeken a területeken a körülmények megfelelnének a fák számára (= van elég fény,víz, tápanyag) akkor eleve lennének ott fák, ki se lehetne őket irtani. Ha nincsenek, akkor kb. az a helyzet, hogy csak úgy lehet ott fákat termeszteni, ha te magad megteremted ezeket a körülményeket. Aminek már nem biztos, hogy így negatív a CO2 mérlege.

Amit az emberiség megtehetne, az az, hogy mesterségesen hűti a légkört. Azaz olyan anyagot juttat a levegőbe, ami az infravörös sugárzás egy részét visszaveri az űrbe. Ez annyira nem ördögtől való, mint amennyire elsőre hangzik: az egy-egy vulkánkitörés után bekövetkező kis jégkorszakok is ennek a következményei. És akkor lenne vagy 100 évünk törpölni fúziós reaktoron vagy más hasonlón.

midnight coder 2019.11.06. 07:06:56

@Stenonis: "Mert egy szójaföld sokkal kevesebb karbont tartalmaz, mint egy esőerdő."
Valamivel kevesebbet, de ez elenyésző a kőszén/olaj/földgáz égetésünkhöz képest. A visszaerdősítés pedig akkor oldaná meg a kérdést, ha trágyázol, elülteted az erdőt, kivágod az erdőt, elásod a fát, és ezt a ciklust folytatod pár ezer évig. És persze ha az egész folyamathoz nem használsz több CO2-t mint amit az egész elnyel.

John Brennan 2019.11.06. 07:11:52

Milyen kár, hogy tele van az írás tárgyi tévedésekkel. Ez a bloggerszféra átka, bárki írhat bármit, a minőséggel nem törődve.
Néhány példa: évezredek óta közismert dolgokról ír, nem új felfedezésekről. Ahogyan a terület elsivatagosodott, közben viszont a jégtakaró eltűnt északról. Semmilyen antropogén hatás nem volt. A Szahara nem homoksivatag, hanem csak asz északi szűk sáv homok, a többsége kősivatag.
Ha a hetvenes évekbeli előrejelzések bejöttek volna, ma már egész Afrika sivatag lenne.

HARP3R 2019.11.06. 07:14:19

Ami a Szahara kialakulásáról irtakat illeti: érdekes, hogy ugyanazon szélességi tartományban sehol máshol nem zajlott le a folyamat.

Ahhoz a mondathoz, hogy ".... kiástunk és elégettünk egy csomó dinotetemet" nem lehet mi szólni. De nagyon devalválja a posztot. :(

BiG74 Bodri 2019.11.06. 07:31:07

@midnight coder:
Azért ez sem igaz, hogy ha ott jó lenne a fának, akkor már lenne ott.
Egyrészt adott éghajlati változásokat az őshonos növényzet nem tud lekövetni. Aminek megfelelne, az meg nincs ott.
Az antropogén változásokat pedig az ember tudja csak ellensúlyozni, azaz telepítés után emberi gondoskodás szükséges az önerős állapot elééréséig, mert a normál feltételeket az ember nyírta ki.

@Make Valamit:
Ez igaz, de ökörség.
A karbon körforgás egy kumulatív elemét erősítjük, ráadásul megújuló forrásban. Ez ráadásul könnyen és jól számítható rész, bár hatását tekintve már egyáltalán nem olyan lineáris, ahogy azt elképzelik.

BiG74 Bodri 2019.11.06. 07:37:30

@John Brennan:
Nem írt új dolgokról, csak a dolgokról tudunk egyre többet.
Az antropogén rész tényleg vitatható egy erőteljes vegetáció esetén őskori helyzetben, de tény az is, hogy számtalan nyoma van, hogy látszólag jelentéktelen dolgok komoly veszélyeket jelentenek. Hazánkban is ismert jelenség volt futóhomok, amit szintén nem normál éghajlati változás hozott a felszinre és nem is az tüntette el.
Ismert a félsivatagos részek terjeskedésének azon egyszerű oka is, amit az ott élő egyszerű népek okoznak, szimplán az állattartási szokások változásával.

gurigapapa 2019.11.06. 07:48:05

Amúgy miért pont a CO2-re van ráizgulva a világ? Vannak itt egyéb szennyezőanyagok is, melyek ezerszer veszélyesebbek ennél, ráadásul az emberi lakóhelyeken - városok, falvak - jelennek meg. Szagoljon csak bele valaki az autók kipufogófüstjébe vagy fűtésszezonban a levegőbe. Ha csak CO2 lenne...

BiG74 Bodri 2019.11.06. 07:59:14

@gurigapapa:
Igazad van. Viszont a széndioxid keletkezését, mennyiségét, és hatását tekintve kiemelten kezelendő.

Mimimi 2019.11.06. 08:13:18

Érdekes blogposzt, szerintem fákat ültetni jó gondolat. az erdő szép és hasznos, ráadásul mezőgazdasági szempontból is produktív lehet pl. fák termése stb.
A CO2 kibocsájtást nagy részben az elektromos energia termelés okozza, ugye erőművekben termelik az energiát. Tuna valaki nekem arra válaszolni, hogy miért lehetetlen ezekben az erőművekben kiszűrni az égéstermékből a CO2-ot? Egyszerűn meg kellene szűrni a füstgázt. Vagy ez nem lehetséges?

Laszlo Gabris 2019.11.06. 08:21:19

"Nincs elég Lítium a Földön sajnos." A Lítium az egy ország? Vagy kínai népi opera? Vagy az ENSz környezetvédelmi szervezete? Azért kérdezem, mert egyébként kis betűvel kell írni.

BiG74 Bodri 2019.11.06. 08:27:12

@Mimimi:
Lehet, ha a nép elfogadja, hogy kicsit drágább lesz az áram. Mondjuk rezsicsökkentős országokban ilyet kár kérdezni.

Laszlo Gabris 2019.11.06. 08:32:46

A parlagfű irtása is nagy öngól. A parlagfű ugyanis az egyik legigénytelenebb növény, és pont az elsivatagosodástól védi a minden mástól lepusztított földet. Ráadásul gyógynövény. De mivel a benzin- és dízelgázoktól sérült emberekben allergiát okoz, ki kell irtani. Benzin- és dízelmotoros gépekkel. Hosszú, lassú taps...

Mimimi 2019.11.06. 08:33:29

@BiG74 Bodri: Akkor szerintem megvan a megoldás. Az áram legyen ugyanolyan árú mint most, az áramtermelő és olaj, földgáz cégek meg elviselik a profitcsökkenést. Azért van ott miből engedni :-)
Örök vita, hogy a CO2 emisszió csökkenése gazdasági visszaesést okoz a magas kibocsátású országokban pl USA. Lehet, hogy csak egy szűrőt kéne felszerelni a kéményekre.

stuntman1973 2019.11.06. 08:37:55

Az a baj,hogy a "fejlett nyugat" a profit érdekében átvitte a gyárakat a tavolkeletre.Ott meg m gy az ipar ezerrel..Ráadásul jóval több ember is el ott mint Európában ,Az Usaban összesen..Tehát mi majdhogynem hiába erolkodunk a bolygó ezen a felén ,ha a másik felen tovább szennyezunk..A legnagyobb környezetvédők pedig nem mondanának le az olcsóbb telefonokrol,amit ket évente cserélnek,se nem mondja egyikük sem ,hogy mostantól majd csak 5evente vesz ruhát..ugyan úgy megv szó a dobozos és pet palackos üdítőt...úgyhogy elég álszent így a dolog sajnos

stuntman1973 2019.11.06. 08:41:28

Nézzétek m g a horusz szeme doku filmet a YouTube-on...Más szemszögből világítja meg a témát:)

Cnere 2019.11.06. 08:51:37

Azt eddig is tudtam, hogy a kopár lepusztított horvát hegyvidéket az emberi tevékenység okozta, de a Szaharát talán nem kéne emberi tevékenységre fogni. Pontosabban ez nagyon durva találgatás csak. Könnyen lehet, hogy egyszerűen csak egy ciklikusság történik, ahogy egyszer az Antarktiszon is volt zöld növényzet és élet úgy újra megtörténhet. Emberi tevékenységtől függetlenül is. Ahogy például most a marhák termelik a metánt, ami a legkomolyabb tényező a felmelegedésben, úgy a növényevő böszme méretű dínók könnyen lehet, hogy telef.ngták a földet metángázzal :) Megismétlődik ami egyszer már megtörtént.

BiG74 Bodri 2019.11.06. 08:52:26

@Laszlo Gabris:
Ha megfigyeled akkor a parlagfű az ideiglenesen nem gondozott területeken üti fel a fejét. Bevetetlen magára hagyott de előkészített termőföld, kultúrnövények területe, ahol nem tudnak, vagy akarnak a gyomosodással foglalkozni. A gyepes, ősgazosokon sok esélye nincs.

midnightcoder2 2019.11.06. 09:21:15

@BiG74 Bodri: Azért eleddig szerintem nem nagyon volt olyan változás, amit a növényzet ne tudott volna követni. Nem mondom, hogy nincs olyan, hogy egy-egy messzirõl jött növény nagyon jól érzi magát egy-egy helyen, Pl. nálunk az akác vagy a parlagfû, de az ilyen telepítése általában ritkán ökológiai sikertörténetek.

Rive 2019.11.06. 09:42:27

"A villanyautózás akkor is le fogja nyomni a benzinest..."
És akkor mi lesz?
index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/10/17/miert_nem_megoldas_az_elektromos_auto_a_klimavaltozasra/
A cikk második ábrája: Németországban, az EU kib@ott környezetvédelmi bezzegországában az elektromos autó nem szennyez kevésbé, mint egy jobb hagyományos, ugyanakkor a megújuló szempontjából hagyományosan elmaradottnak tekintett franciáknál a helyzet gyökeresen más.

"A megújuló forrásból származó villamos energia akkor is olcsóbb, mint a szénerőmű"
Ugyanaz, mint a villanyautó. Miért van az, hogy a roppant 'olcsó' megújulóra építő németeknek van az EU-ban az egyik legmagasabb _fogyasztói_ ár villanyra mégis? Másoknak, szénnel miért olcsóbb?

Az egész politikai 'környezetvédelem' hasonló jelszavak halmazává válik lassan és egyre távolabb evez a környezet védelmétől.

BiG74 Bodri 2019.11.06. 10:13:35

@midnightcoder2:
Az élet utat tör. De jelen esetben arról volt szó, hogy adott célból telepítünk fákat. Itt elsődlegesen a légköri széndioxid lekötése miatt. Ha valahol az őshonos tölgyes kipusztult és helyette szikes, homokos terület alakult ki, akkor ott tölgy nem fog újra csak úgy elterjedni, mert nem fogja bírni. Viszont ami meg bírná képtelen eljutni oda.
Ezek az idegen fajok jobbra-balra telepítgetése egy igen elrontott dolog, de tény, hogy sok esetben, pl. pont az akác, hatékony.
Részemről preferálnám a törvényileg is előírt honos fajtákat, csakhát ez melósabb, és néhol nem is hatékony.

nemecsekerno_007 2019.11.06. 10:15:08

Eléggé vallásos jellegü az írás, sajnos ezekre van igény. Nem tudom mennyire szolgálja ez a környezetvédelmet, valszeg kevéssé :)

otapi 2019.11.06. 10:21:53

@stuntman1973: Hát azért, de. Most már mondhatjuk hogy bizonyoks körökben divat lett nejlon zacsik helyett hozott vászonszütyőkbe rakni a bolti zöldséget, gyümölcsöt még péksüteményt. A minap láttam is az Aldiban ezzel kapcsolatos feliratot a zöldségespulton, úgyhogy már a boltok számára is látható ez az irány. Sőt a házi kenyérütés a legjobb amúgy és akkor a kenyérnek, péksütinek nem is kell szatyor egyáltalán. Meg a nagyon zöld nővérem mosópor helyett mosódióval mos. Évek óta így mos és még nem haltak bele, bár arra ő is panaszkodik, hogy a fia fehér zoknija sosem lesz olyan fehér mint az osztálytársaké :). Meg mellesleg nagyon sok zöld keresi a second hand cuccokat ruhában is és nem feltétlenül csak a pénz miatt.
Magamat nem tartom annyira túlzott-zöldnek, mégis már 5-10 éve megvannak a pólóim/ingeim, bár az is igaz hogy nem vagyok egy divatmogul.

2019.11.06. 10:23:50

@Laszlo Gabris: legfeljebb az Antalvali meg a mindenegyben blog szerint gyógynövény :) Mellesleg kismilló más parlagi növény van, ami talajmegkötésre és talajtakarásra remek, de az ezoterikusok feszt a szaros parlagfüvet erőltetik.

Medgar 2019.11.06. 10:31:16

Azért a faültetés projekteknél nem egy önkéntes oldal az alapforrás. Idén Mo.-n +6000 hektár erdőt ültettek, ez fákban kifejezve 22 millió. A cél az erdőterületek 22%-ról 27%-ra törtébő növelése.

Dr. Bélus___ 2019.11.06. 10:36:31

De ha azt mondom, hogy atomerőmű a zöldség magából kikelve kezd sírni, hogy Csernobil/Fukushima + 10000 év elhasznált fűtőanyag raktározás! Ez persze igaz, de az első gond aligha nagyobb, mint a globális felmelegedés, a második meg nyilván baromság (ha 200-300 év alatt nem jutunk oda, hogy el tudjuk takarítani a szemetet, akkor nekünk harangoztak). Szóval zárjuk be az összes atomot a zöldség nevében és nehogy újat építsünk, hisz a németeknek is milyen jól bevált ez.
A zöld "alternatívával" kapcsolatban lásd "midnight coder" hozzászólását.

CSOKKI MÁLNA 2019.11.06. 10:36:41

Az üvegházhatás egy mítosz:.

magyarnarancs.hu/tudomany/nem-a-szenlobbi-ugynoke-78989

"Többféleképpen is meg lehet fogalmazni. A lényeg, hogy a ma használatos üvegház-modell alapvető fizikai meghatározottságokról nem ad számot. A légkör hosszúhullámú sugárzási szerkezetét - amely az üvegházhatást meghatározza - globális skálájú energetikai kényszerek vezérlik. Szakszerűen szólva, a légkör hosszúhullámú átlátszósága, opacitása, infravörös optikai mélysége - amelyek valamennyien a köznapian üvegházhatásnak, avagy "hőcsapda-hatásnak" nevezett jelenség szakmai mérőszámai - a földi rendszerben egy hosszú távú, stacionárius, elméletileg is levezethető konstans érték körül ingadozik, melyet nem lehet a légkör üvegházhatású gázainak hozzáadásával vagy kivonásával szabadon változtatni. Miskolczi levezette ezt a konstanst, és megmutatta, hogy a földi légkör tényleges üvegházhatása valóban egyenlő ezzel. A projektemben sikerült igazolni mind az elméleti levezetést, mind pedig - független adatbázisokon - a valós adatokkal való egyezést. A konklúzió hétköznapian szólva: a jelenlegi globális felmelegedés NEM ÜVEGHÁZ FELMELEGEDÉS."

otapi 2019.11.06. 10:40:56

@Rive: Ha csak a pénz számít: a szénerőművek költségeihez jellemzően nem számolják hozzá a legköri szennyezés miatti egészségügyi ellátás és munkából kiesés költségeit - jellemzően magasabb a légúti megbetegedések, a tüdőrák aránya szénerőművek közelében. Nem csak simán a korom részecskékre meg persze CO2-re kell gondolni, hanem pl. a pécsi hőerőműben 20-30 éve még mecseki szenet is égettek, aminek bizony volt némi urántartalma is. A paksi atomerőműben dolgozó osztálytársam ponénkodott azzal, hogy amíg a paksi atomerőművet többkörösen árgus szemekkel figyelik hogy nem jön ki-e belőle extra sugárzás, addig a pécsi hőerőmű szabadon pöfékelheti a levegőbe az enyhén sugárzó kormot... Mondjuk azóta nem égetnek szenet ott ha jól tudom, csak biomasszát, de a világ más részén ahol olyan 'olcsó' a szénerőmű szerinted megválogatják hogy mit égetnek?

barionmann 2019.11.06. 10:54:14

@Mimimi: Sajnos jelen technológiai szintünkön nincs olyan, hogy CO2 szűrő. A gáznemű anyagokat csak valamilyen kémiai reakción alapuló megkötéssel lehet szűrni. A szén-dioxid sajnos egy nagyon stabil molekula. A szénatom mindkét oxigén atomhoz kettős kovalens kötéssel kapcsolódik, emiatt rendkívül nehéz megbontani a molekulát. Ahhoz, hogy ki tudjuk szűrni a kéménynél valamilyen anyaggal reagáltatni kellene, mint pl a széntüzelésű erőműveknél a kén-dioxidot mésztejjel, ahol gipsz keletkezik. De sajnos CO2-re nincs ilyen anyag. Próbálkozások vannak, hogy az erőműi kibocsátásokat kimerült szénhidrogénmezőkbe sajtolják be, vagy az erőmű mellé telepített erdőre vezetik rá közvetlenül, de egyik megoldás sem tökéletes és nem lehet általánosan alkalmazni bárhol. És sajnos az erőművek is még csak egy része a teljes CO2 emisszionak, az ipar egyéb szegmenseinél, pl vegyipar, husipar (elsősorban szarvasmarha), egy ilyen szűrőt nem is lehetne alkalmazni, ahol az emisszio nem CO2, hanem metán és egyéb szénhidrogének, amiknek a szén-dioxid egyenértéke 20, 30, 50, 100, 1000 szerese...

Rive 2019.11.06. 10:56:50

@otapi: amit írsz, az persze úgy nagyjából igaz (bár a magyar szénből a bakonyi a híresen sugárzó, ha jól emlékszem), csak nem ez volt a hozzászólásban a lényeg. Arra próbálj választ találni, hogy az olcsónak hirdetett szél-villanyhoz miért tartozik drága konnektor-villany?

2019.11.06. 11:18:29

Az összes ilyen témánál le szoktam írni, hogy lehet végeláthatatlan vitákat folytatni tudományos elméletekről, szűrésről, bioenergiáról ésatöbbi izgi megoldási kísérletről, valójában egyetlen egy igazi megoldás van, mégpedig a bolygó lakosságának a radikális visszavágása. Minden baj abból ered, hogy túl sokan vagyunk, túl gyors fejlődéssel, túl sok fogyasztással, túl sok termeléssel. Nem kéne izmozni semmiféle szűrőkön, zöldenergián, gázkibocsájtáson, ha maradna kb fél-egymilliárd ember, és tartanánk is azt a szintet. Mindehhez megfelelő robotizációval, a technológiai színvonal fejlesztésével, és a javak és erőforrások igazságos elosztásával remek társadalmat lehetne építeni, persze ez színtiszta utópia, ha be is következik a radikális csökkenés, sokkal inkább valószínű egy madmax-féle apokaliptikus káosz. Végeredményben kb nulla remény van a dolgok jobbra fordítására, hátra kell dőlni, és élvezni a világot, amíg egyben van.

Quas! 2019.11.06. 11:56:50

@Rive: Mert igaz, hogy a szél ingyen fúj, a nap meg ingyen süt. De, ha ezzel termelsz energiát az nem lesz egyenletes, amire szükség lenne. Ehhez a kiegyenlítéshez viszont hagyományos erőműparkot IS fent kell tartani.

BiG74 Bodri 2019.11.06. 12:06:31

@CSOKKI MÁLNA:
"Persze nem szeretném
azt a látszatot kelteni, hogy az új összefüggésekkel megoldódott
a globális klímaváltozás minden tudományos problémája. Amit
itt bemutattunk az csak a jéghegy csúcsa. A planetáris klímának
számtalan, a sugárzással kapcsolatos megválaszolatlan kérdése
van, amelyekre itt nem térhettünk ki. Egyik legalapvetőbb prob-
léma a hőmérsékleti és sugárzási mező átlagolása, és ennek kap-
csán az átlaghőmérséklet definíciója, vagyis magának a globális
átlagos hőmérséklet létezésének a kérdése [25]. "
klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2018/06/Miskolczi-2018-Energetika-1.pdf

BiG74 Bodri 2019.11.06. 12:07:47

@Quas!:
Vagy ki kell építeni egy teljesen más rendszert nulláról.

Rive 2019.11.06. 12:34:32

@Quas!: így van, sőt: még a hagyományos erőműparkból sem alkalmas minden a megújuló forrásokkal való egy rendszerben működésre, plusz a hálózatot magát is elég komolyan át kell alakítani.
Rendszerszinten az olcsó szél/nap a jelenlegi hasznosítási formájukban az egyik legdrágább energiaforrásnak számítanak.

Csak éppen ~ két évtizednyi politikai kampány állítja ennek (azaz a megfigyelhető, érezhető realitásoknak) az ellenkezőjét. Csoda, hogy egyre csábítóbb inkább a klímaváltozást tagadni?

euratom 2019.11.06. 13:01:14

fundaforest.eu/en/
arra az esetre, ha van legalabb 2 eurod es akarsz tenni valamit.

Amig a biodiverzitasos maffia, csak az oshonos novenyeket/fakat mantrazza, addig nem sok esely van a nagyszabasu erdotelepitesre, fasitasra.

Tropusi mezogazdasagi szakertok (akik a 70-80-as evekben voltak Afrikaban) elmondtak, hogy a tullegeltetes, torzsi szokasok, stb. a fo felelos abban, hogy terjed a sivatag.

Meg lehet/kell nezni, hogy mi van Kinaban. Hatalmas erdotelepitesek es fasitasok. Ja kerem, nekik konnyu...

Az erdoket meg a telepites utan gondozni kell, a megtermelt faanyagot meg kivagni, epuleteket, butorokat stb. csinalni, es az eletciklus vegen elegetni.
A kitermelt erdo helyen meg mehet ujra az uj erdo nevelese.

De nem fog menni, mert tudas ellenes tarsadalom vagyunk. Ha valaki akar csak egy evtizedet tolt el egy szakma/hivatas megtanulasara az mar gyanus, nem szabad neki hinni (pl. erdeszeknek). Majd a forumon megmondjak a tutit, meg az NGO-k.

Fajni fog, nem kicsit, nagyon.
Nezzetek meg a Felmelegedes uta cimu (After the warming) James Burk videot amit 1992-ben az MTV2 is leadott.
en.wikipedia.org/wiki/James_Burke_(science_historian)

midnightcoder2 2019.11.06. 13:29:58

@otapi: Az ugye megvan, hogy itt Európában egy nejlonzacsi max. akkor kerül a tengerbe, ha a tahó bedobja egy folyóba, vagy az árokpartra ahonnan a víz bemossa a patakba ? És ugye az is megvan, hogy egy vászontatyót kerek 20 évig kellene használni ahhoz, hogy CO2 szempontból egálba legyen azzal, hogy minden alkalommal új nejlonszatyit veszel ? Nem minden zöld ami annak látszik.

otapi 2019.11.06. 13:32:25

@Rive: A szélerőmű ott olcsóbb ahol viszonylag állandó és erős szél van (pl. Hollandia, Norvégia). A napenergia ott olcsóbb ahol állandó az erős napsütés (kivéve az éjszakákat persze) - tőlünk mindenképp délebbre. A vízerőmű pedig ahol vannak hegyek és hozzá folyók/patakok. Nézz rá a térképre, Németországra ezek közül melyik igaz?

otapi 2019.11.06. 13:42:40

@midnightcoder2: Gondolod, a tengerek összes szemetét kizárólag hajókról dobták be? :) Egész jól leírtad hogy kerül a szemét a szárazföldről a tengerbe, de hozzátenném hogy sétálj ki egy random magyar város szélére és nézz körül mennyi illegális szemétrakás van az "árokpartokon".

Visceroid 2019.11.06. 14:03:52

Rettegni kell, mert az arabok meg niggerek gyilkolják egymást, és be kell fogadni őket, hogy minket is legyilkoljanak, mert klímarettegés. Jobba a niggerbűnözésbe belehalni mint a klímába.

CCnick 2019.11.06. 14:06:39

@otapi: "nejlon zacsik helyett hozott vászonszütyőkbe rakni a bolti zöldséget,"

index.hu/tudomany/til/2019/04/14/megsem_olyan_jo_a_kornyezetnek_a_vaszonszatyor/

"A dán környezetvédelmi hivatal további számításokat végzett a témában, ezek szerint egy vászonszatyrot 7100 alkalommal kell újrahasználni ahhoz, hogy ugyanott legyen az előállításának környezetre gyakorolt hatása, mint a műanyagszatyoré. Azaz ha minden nap jár bevásárolni, és közel 20 évig ugyanazt a szatyrot viszi magával, akkor tart ugyanott, mintha mindig egy új nejlonszatyrot vásárolt volna. A biopamut szatyrok ennél is rosszabbak, azok előállításának olyan nagy a karbonlábnyoma, hogy 20 ezer alkalommal, azaz 55 évig kellene használni, hogy kiváltsák a műanyag szatyrot. "

CCnick 2019.11.06. 14:14:29

@otapi: "magyar város szélére és nézz körül mennyi illegális szemétrakás van az "árokpartokon". " Azokból se fog a szemét 99.999999999%-a soha eljutni bármilyen tengerbe.

CCnick 2019.11.06. 14:28:58

@otapi: Ha Norvégiában annyira olcsó lenne széláram előállítása akkor nagyon hülyék mert kb nem termelnek széllel áramot (93% vizerőmű, a maradék meg gázégetés) és a bőszelű Hollandia is épp szén és gázégetésből csinál magának villanyt (80%) meg pár %nyi atomot is hasitanak, a maradékot meg kipótolják német szénárammal. Hollandia jelen időpillanatban épp több mint 2x annyi co2 kibocsátással termel áramot mint mi. (596g vs. 275g) De még a szélerőműnagyhatalom dánok is lényegesen több co2-t eregetnek (400g körül)

Éljenek a megújulók!

Rive 2019.11.06. 14:47:56

@midnightcoder2: "Az ugye megvan, hogy itt Európában egy nejlonzacsi max. akkor kerül a tengerbe, ha a tahó bedobja egy folyóba, vagy az árokpartra ahonnan a víz bemossa a patakba ?"
Sajnos, ez nem egészen igaz. EU egész szép mennyiségben exportál szemetet a távol-keletre, névleg ujrahasznosításra: merő véletlenségből pont azokba az országokba a legtöbbet, ahonnan a Csendes-óceán szemétterhelésének egy jelentős része származik.

otapi 2019.11.06. 14:52:00

@CCnick: A felvetés (legalábbis amire válaszoltam) az volt hogy a szénerőműs áram vagy a megújulók olcsóbbak-e? Nyílván, ha van olcsóbb (mint pl. víz), akkor azt használják, de véletlenül sem a szenet. Hollandia: az átállás nem megy egyik évről a másikra, egyelőre ott tartanak hogy az 5 mőködő szénerőműből 2-őt bezárnak 2024, a többit pedig 2029-ben.

otapi 2019.11.06. 14:53:10

@CCnick: Miért, szerinted a patakok vize hova folyik be végül?

BiG74 Bodri 2019.11.06. 14:56:43

@midnightcoder2:
Nem mindegy, hogy itt Európában, vagy Európában, itt.....

otapi 2019.11.06. 14:58:21

@CCnick: Nejlon zacsik - ez is benne van a cikkben, ráadásul keretesen kiemelve: "Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a vizsgálatban azt nem nézték, hogy az óceánokra, élővizekre melyik van rosszabb hatással, ahogyan azt sem, hogy az így keletkező mikroműanyag milyen hatással van az ökoszisztémára."
Azonkívűl, azt írja hogy a a pamutzacsihoz több víz és CO2 kibocsájtás kell. No, ezt a vizes dolgot sosem értettem, amíg esik az eső, addig a víz megújuló energia. A CO2-ben pedig nem vagyok benne biztos hogy a hulladékgazdálkodást (beleértve a folyók, tengerek tisztítását - haha) is beleszámolták.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2019.11.06. 14:58:49

"A villanyautózás akkor is le fogja nyomni a benzinest, ha minden okos az ellenkezőjét állítja, mivel a villanyautók előállítási költsége még a Bloomberg szerint is olcsóbb lesz már 2022-ben, mint a belsőégésű változatoké. Ja, hogy nincs elég battery? Hát majd lesz."

Ja, és számold már ki MOST, hogy mennyi villamos áram termelés lesz szükséges ekkor MAJD ahhoz, hogy az összes e-autót a konnektorra dugjuk a "battery" töltéséhez!? Főleg, ha ezt egyszerre tesszük (mert, ugye, mindenki este ér rá tölteni). Az itthon mennyi Paks 2 is? Ja, hogy sok? Vagy ehhez mennyi szél, vagy víz, vagy napsütés kell? Ja, hogy nagyon-nagyon sok?
És mennyibe fog kerülni a töltőáram majd? Főleg, ha nem lesz?

Borathan 2019.11.06. 16:08:02

@Make Valamit:
annyiból nem igaz, hogy a fa a halálakor a megkötött szén-dioxidot mind visszabocsájtja, hogy mindig van némi szerves anyag, ami eltemetődik a talajban, és kikerül a körforgásból. Ha nem így lenne, akkor nem lennének szénbányák sem

Pipas 2019.11.06. 20:11:12

@adam somlai fischer: "a cel hogy a legkorben levo co2 nagyon aranya legyen megkotve a fak torzseinek"

Esélytelen. A co2 a mészkőben van megkötve, nem a fában, ami a fában van, az épp elhanyagolható. A tengerben lévő egysejtűeket kellene ölelgetne, azokat kellene óvni, azokat kellene szaporítani. A fákat csak az ovisoknak népszerűsítik, aki nem lép túl az ovin az akar fákkal oxigént termelni meg co2-t megkötni.

CCnick 2019.11.06. 21:21:09

@otapi: melyik hova. Tudod, hogy a magyar kommunális hulladék hány ezreléke nejlonzacsi, ebből mennyi végzi patakparton és ebből mennyi jut el a tengerekig?

CCnick 2019.11.06. 21:23:06

@otapi: ez a poszt a klimáról szól, a co2-kibocsátásról, nem a nejlonzacsiba akadt teknősökről.

CCnick 2019.11.06. 21:26:44

@otapi: az olcsó szélerőműre irtad Norvégiát-Hollandiát miközben ezeknek eszük ágában sincs szélerőművet csinálni. Irj olyan példát ami téged igazol és akkor senki nem fog belekötni.

CSOKKI MÁLNA 2019.11.06. 22:50:46

@BiG74 Bodri: És mit takarsz ezzel mondani? Annyi bizonyosodott be, hogy az egész üvegházhatás elmebaj egy lózung. Ennyit állítottam..

otapi 2019.11.07. 09:59:30

@CCnick: Eszük ágában sincs, aha. Hollandia már a középkorban is híres volt a szélmalmairól, de lásd: duckduckgo.com/?q=Hollandia+sz%C3%A9ler%C5%91m%C5%B1&t=ffab&atb=v142-1&iax=images&ia=images
Norvégia: www.villanylap.hu/hirek/4025-norveg-giga-szelerm

BiG74 Bodri 2019.11.07. 10:46:22

@Pipas:
Mi az, hogy esélytelen? Mi ez a baromság a karbonátokról?
@CSOKKI MÁLNA:
Az jó, ha te ezt állítod, gondolom Miskolczi úr után, szabadon.

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

süti beállítások módosítása