Definíció: a tehetséges ember úgy ér el sikereket, hogy egy isteni adománynak köszönhetően nem kell az eredményért keményen megdolgoznia.
Szeretem ezt a definíciót, mert egyértelmű. Anélkül vagy zongoraművész, hogy gyakorolnál? Tehetséges vagy. Úgy vagy zongoraművész, hogy napi hat órát gyakorolsz minden nap, húsz éve? Gratulálunk a szorgalmadhoz, de bocs, ebben semmi különleges nincsen, bárki, aki több ezer órát gyakorol, tud zongorázni. BÁRKI. Olvass tovább, kishitű barátom! Mert Te is képes vagy rá, hacsak nem vagy agyhalott! :-)
(Kis kitérő: nemcsak kiváló, hanem jó teljesítmény is létezik. Azért is butaság bele sem kezdeni abba, amiben “nem vagyok tehetséges”, mert bármit, tényleg bármit meg lehet tanulni záros határidőn belül “jó” szinten, ami tökéletesen elég lehet hétköznapi felhasználásra. Josh Kaufmann TEDx-előadása a témában:https://www.youtube.com/watch?v=5MgBikgcWnY )
A további gondolatmenethez fontos megegyeznünk az alábbi axiómában: nem Te zongorázol, biciklizel, szívműtesz stb, hanem az agyad. Az agyadban van az a részterület, ami megfelelő módon mozgatja az ujjaidat a billentyűkön. Akinek ezek a képességek nem az agyában vannak, hagyja abba az olvasást, a továbbiak nem nekik szólnak.
Ha az agyadban lakik a tehetség...
Ha a tehetséges embernek könnyebben, sőt, gyakorlás nélkül megy be az agyukba a zongorázás/korcsolyázás/ping-pong, az csak abban az esetben lehetséges, ha:
- vagy úgy születnek, hogy az agyukban eleve van egy kifejlett zongorázási/ping-pong rész, egy zongorázási/ping-pong “agydaganat”
- vagy az ő agyuk plasztikusabb a többi embernél, gyorsabban felvesz mintákat, kevesebb mintából tanul, mint másoké
Ez az első pont nagyon szimpatikus! Szép dolog a ter(mészet/emtő)től, hogy egyes emberek agyába zongorázási, kötéltáncosi, agysebészeti, asztrofizikai, ping-pong és egyéb daganatokat plántál! Bizony, bölcs előrelátásra utal a népesség adott százalékában évmilliókon át ilyen agydaganatot elhelyezni, még mielőtt ezek a tevékenységek egyáltalán megjelennének a civilizáció melléktermékeként a kultúrában - ott is csak a fejlett társadalmakban (pl. zongora: 1709, Bartomelo Cristofori) …
Senki sem tudja, hogy őseinknek milyen előnye származott mondjuk egy ping-pong “agydaganatból” a pattintott kőkorszakban, de valamire biztosan jó lehetett. Vagy a zongorázási agydaganatot csak az elmúlt 300 évben szórja a sors, amióta létezik a zongora? A ping-pongot meg száz éve?
Az első pontot tehát elfogadhatjuk, szuper elmélet a tehetség megmagyarázására a születéskori, speciális agydaganat. Innentől nincs is tovább, kár is foglalkozni a második elmélettel, ami szerint nincs agydaganat, a tehetséges illetőnek viszont szivacsból van az agya, úgy szippantja fel az asztorfizikát/korcsolyázást, mint más a boroskólát.
Vagy az agydaganatos elmélet mégiscsak hülyeség? Nem baj, itt van helyette az agyszivacsos magyarázat! Vagy az is baromság?
A tanulás neurobiológiai menete
Az emberi agy szerkezete - a korábbi vélekedéssel szemben - nem rögzül 25 éves korban, hanem egész életünkben tanulóképes, átalakulóképes marad. Egész életünkben új neurális (szinaptikus) kapcsolatok épülnek, illetve régiek bomlanak le. Nem nőjük ki a neuroplaszticitást.
Neuronok közötti új kapcsolatok létrejötte alakítja ki az új tudást. Megtanultál angolul? Gratulálunk! Az agyad egy része bizony átalakult, neuronok új kapcsolatokat vettek fel egymással, létrejött az agyadban az “angolközpont”. Már csak meg kéne tartanod hosszú időre.
Neurons, that fire together, wire together.
Azok a szinaptikus kapcsolatok, amiket használunk, idővel megerősödnek, a neurális kapcsolat “drótja” körül “szigetelés” nő, és a szigetelt “kábel” megszilárdítja a tudást. A “szigetelés” neve: mielinhüvely. Azokon a kapcsolatokon, amit körbevesz a mielinhüvely, gyorsabban, és erősebb jelszinten tudnak haladni az agyi impulzusok.
Ahhoz, hogy zongoraművésszé válj, egy adott mintának kell kialakulnia, és “mielinizálódnia” az agyadban. Enélkül nincs szakértői szintű tudás. A tanulás tempójának pedig az új kapcsolatok megszilárdulása, végsősoron a mielinizáció szab határt. Ami egy lassú biológiai folyamat. Mindenkinél. Minden egyes embernél. Senkinek a fejében nem következik be “mielinrobbanás”.
Q.E.D.
Itt a vége a tehetségmítosznak, a befektetett energia nélküli tanulásnak. Nincs ilyen. Ha nem gyakorolsz, nem erősödnek meg a zongorázáshoz szükséges kapcsolatok, nem oda “pazarlódik” a mielin, és nemhogy összeállna, de szétesik a tudásod.
“The study suggested that the estimated amount of practice an expert piano player did in childhood and adolescence, was correlated with the white matter density in regions of the brain related to finger motor skills, visual and auditory processing centers, and others — compared to regular people. And most significantly was that there was a directly correlation between how many hours they practiced and how dense their white/myelin matter was.”http://www.brainmusic.org/EducationalActivitiesFolder/Bengtsson_practicing2005.pdf
A Homo Sapiens egy tanulógép: megfelelő mennyiségű (és minőségű!) gyakorlással bárkinek az agyában összeáll a zongorázás agyi mintája. Mindenkinek egyformán plasztikus az agya. Az agyon belül nincsenek tiltott minták, nincs szervi oka annak, ha valaki nem tud megtanulni zongorázni.
Ismételjük át: nincs szervi oka annak, ha valaki nem tud megtanulni zongorázni. Csak motivációs és gyakorlási okai lehetnek. Vagy úgy gondolod, a te agyad sérült a zongorázást tekintve? Azt hiszed, hogy agysérült vagy?
Innentől mindegy, hogy XY azt állítja, gyakorlás nélkül tett szert a képességére, mert ott a Neuroscience-cikk, ami bizonyítja, hogy ez lehetetlen. XY is, és a környezete is téved. Lehet, hogy nem szándékosan teszi, de ettől még téved. Sok esetben nem könnyű kimutatni, felszínre hozni, hogy a “tehetséges” egyén is hosszú idő alatt, rengeteg befektetett energiával jutott fel a csúcsra, de a háttérben mindig ez van. Ja, hogy ő imád zongorázni? Na tessék, így rakja bele a sokezer órát “anélkül, hogy gyakorolna”.
Ami pedig a Te zongoraművészi karrieredet illeti: a hit hegyeket mozgat, vagy hegyeket hagy ott, ahol vannak.
Ha nem hiszel abban, hogy menni fog, tényleg nem fog menni. De ennek te vagy az oka, nem pedig valami külső tényező vagy “tehetség”.
Ismered Henry Ford híres mondását? “Akár elhiszed, hogy meg tudod csinálni, akár nem, mindenképpen igazad van!”
