2018. február 12, hétfő, nulladik nap

A kezdetek

A tehetség nemlétezéséről írt cikkem elég nagy vihart kavart, kaptam hideget és meleget, és a sok hideg között a legtutibb ellenérvet: az abszolút hallást. Erre varrjak gombot! Hát, nem kis fejtörést okozott, hogy ezzel mit kezdjek, mert ha nincs tehetség, akkor ez se lehet az.

Az emberek egy tízezred (1/10 000) része rendelkezik abszolút hallással, ami egy “genetikai adottság”, ergo nem tanulható.

Én a neuroscience-olvamányaim alapján azt állítom, hogy tanulható. Hiszen ha nincs olyan, hogy születéskori ping-pong-agydaganat, olyannak sem szabad lennie, hogy születéskori abszolút hallás-agydaganat. Az abszolút hallás tanulással került Mozart, Bach és sok kiváló muzsikus agyába.

Mi is az abszolút hallás? Egy olyan “képesség”, hogy:

-az ezzel rendelkező egyén meg tudja mondani egy meghallott hang hangmagasságát (C? D? stb.) mindenféle segédeszköz nélkül, és/vagy

-kérésre ki tud énekelni mindenféle segédeszköz nélkül egy választott hangot.

Az előbbit passzív, az utóbbit aktív abszolút hallásnak nevezzük.

Az a néhány forrás, aki tanulhatónak véli az abszolút hallást, megegyezik abban, hogy ez csak kora gyermekkorban lehetséges. Én pedig jelenleg 48 éves vagyok. Na akkor hajrá, vágjunk bele!

Az első lépések

Lássuk a kiindulási állapotot: középkorú férfi, kopaszodó fejtető… ja nem. Inkább a hallásomról. Nem azt mondom, hogy abszolút nincs hallásom, de abszolút hallásom tutira nincs. Ha leütnek egy billentyűt a zongorán, nézek, mint Milkatehén a lila legelőn. Zenei képzettségem átlagos: fiatalkori 6 év letöltendő zongora, de ebből az utolsó 2 év kínszenvedés, kegyelemkettes. Továbbképző? Ugyanmá! Ennek a gyereknek?

A szolmizálást belémverték, de ennyi. Dó-mí-dó-mí-szó-szó, boci boci tarka.

Na hogyan is kezdjek hozzá? Szánjuk az első napot guglizásra. Hogy is van angolul, hogy abszolút hallás? Némi vergődéssel rájövök, hogy Perfect Pitch. Csak az angol szakirodalom érdekel, mert a magyar egyértelműen hülyeség, hisz genetikai adottságnak, születéskori agydaganatnak tartja az abszolút hallást. Akkor keressünk rá arra, hogy “learning perfect pitch”. 

Hohó! Az első találat nagyon biztató, itt egy ember, aki azt állítja, 24 éves korában meg tudta tanulni! Akkor az én koromban, ami ennek csupán a duplája, szintén nem lehetetlen! Ezt most elolvasom, utána összefoglalom a tanulságokat egy külön posztban. Kezdésnek nem rossz!

https://medium.com/the-mission/how-i-developed-perfect-pitch-in-30-days-at-24-years-old-7e2e78b8c26b

Abszolút hallás elsajátítása első nap. 2018. február 13. kedd reggel

Irányválasztás

Max Deutsch fenti harmincnapos kísérletét elolvasva úgy döntöttem, hogy nem az ő útját fogom járni, legalábbis az elején nem. Nem tűnik jó ötletnek egy C-dúr zeneszámból 7 másodperces darabkát huszonötezerszer meghallgatni ahhoz, hogy elkapjam a C-t. 

Én úgy gondolom, az abszolút hallás is olyan, mint a biciklizés: addig tologatnak seprűnyéllel, amíg egyszercsak az agyad elkapja a mintát, és tudsz biciklizni. Minden magyarázat felesleges. Vagy olyan, mint a nyelvtanulás: addig hallgatod az anyanyelvedet, vagy egy idegen nyelvet, amíg össze nem áll, és meg nem tanulsz. 

Igazából ez az egyetlen jó módja a felismerési tanulásnak. Minta, minta, minta - ÁHÁ! Minta, minta, minta - ÁHÁ! Tehát a fejünkben egy mintafelismerőgép van, azt kell mintákkal etetni. (Másképp kell nyilván megtanulni egy Chopin-prelűdöt, mert az nem mintafelismerés, ott erőszakosan, agresszíven gyakorolni kell.)

Az app

De először mérjünk. Hol tartok jelenleg, induláskor az abszolút hallással? Max Deutch talált egy weblapot, ami a hangmagasság-felismerést tanítja. Én azt mondom, APP! Mindenre van egy app, nem? Rákerestem itt is arra, hogy Perfect Pitch, és az első 8-9 ingyenes appot letöltöttem.

Ezek közül a zöld hangvillás alkalmazást használtam abszolút hallási képességem lemérésére.

Pffff.

Nem érdemes az eredményeket képernyőképen megmutatni, mert nincs eredmény. A felismerési módszeremet bátran nevezhetjük vad találgatásnak. Jobbára eltalálom a hang irányát (magasabb, mélyebb), de magát a megszólaltatott hangot szinte soha, és amikor igen, az is csak a vak tyúk-módszertan helyes használatának eredménye. Továbbra is bíztató, hogy Max Deutch is innen indult - a semmiből.

Most beadom magamnak intravénásan a mai első adagot, az egyvonalas C-hangot. Erre a Grand Piano appot használom. Majd szólok az agyamnak, hogy erre legközelebb figyeljen, de semmi mást nem teszek, tekintve hogy semmi más ötletem nincs, mit is kellene/lehetne ezen felül csinálnom. Reméljük, a minta-minta-minta-ÁHÁ itt is működni fog.