A múltkor a zsiráfokról elmélkedtünk, következő áldozatunk a teve (dromedár).

Imádom a jól megkomponált összeesküvés-elméleteket! Gyártom is! Némelyik olyan, mint egy jó krimi! Az alábbi cikkben a teve eredettörténetét állítottam össze különböző ténymorzsákból. Kohéznak kohéz, csak nem igaz. Jó szórakozást!

Kezdjük talán azzal, hogy mi a teve? A sivatag hajója. Ültél már tevén? Én igen. Úgy imbolyog, hogy a hányózacskó jobban kell rá, mint a repülőgépre. “Áramvonalas” testét az isten is sivatagi furikázásra teremtette. Vagy nem?

Na mije van neki? Hát van ugye a púpja. Mi van a púpban? Zsír. Tartalák táplálék a hosszú meneteléshez a kopár sivatagban, ahol nincs víz. Mi nincs? Víz. Mit tartalékol a teve? Kaját.

Az első pont, ahol a teve dizájnja nem állja ki a környezet próbáját, a szomjazás. A teve a sivatagban szomjan hal, ha nem kap vizet. Hoppá!

És még mije van neki? A homok felületén kiválóan szétterülő páros ujjú patája. A teve nem süllyed el a homokban. Mint ahogy a ló sem, pedig annak normális lába van. A teve egy picit túljátssza itt a szerepét. Hosszú sivatagi utakra a teve jobb, mint a ló, de nem a sivatagi dizájnja, hanem a nagyobb endurancéja miatt. A berberek, és a többi sivatagi nép lóháton jár, ha tempósan szeretne eljutni A-ból B-be.

Apropó berberek. Van egy nép a Szaharában, amelyik úgy arab, hogy nem az. Vöröshajúak és kékszeműek a szerencsétlenek, ide nekem az UV-sugarakkal! Ha a teve a túldizájnolt sivatagi hajó, akkor a berberek az aluldizájnolt arabok. Nézzük meg például a marokkói király szeretett nejét:

Ez a csaj ránézésre inkább ír, mint arab, ugye? Igen, mert ő berber. (Egyébként informatikus, de hát ki nem az manapság?)

De térjünk vissza a tevére. Az alábbi TED Talk igen érdekesen vezet be a sarkvidéki archeológusok munkájába, és abba, hogy a mai napig fura dolgok derülnek ki ismertnek hitt világunkról.

Ebben a videóban ugyanis arról van szó, hogy hogyan lett a világ legnagyobb átverésének gondolt viccből tudományos tény. Natalia Rybczynski régész ugyanis a kanadai sarkvidéken járva hatalmas állat csontjaira lett figyelmes a talajon, amit valami vicces kedvű idióta szórhatott oda, ugyanis hamar kiderült, hogy tevecsontokról van szó. A sarkkörön túl.

De hiába keresték az átverés kiagyalóit, ehelyett az derült ki, hogy a csontokat a globális felmelegedés okozta olvadás hozta a felszínre, és rengeteg ezer évesek. De hogy a fenébe került oda teve?

Hát úgy, hogy valaha ott lakott, de már kipusztult. A teve ugyanis nem a sivatag hajója, hanem a hóförgetegeké. A púpjában tárolt zsír alkalmassá teszi arra, hogy hetekig kóboroljon élelem nélkül, víz meg ugye van, hisz ott a hó. A szétterülő páros ujjú patája pedig nemcsak arra alkamas, hogy a homokban ne süllyedjen el, hanem arra is, hogy a porhó tetején mászkáljon, mint egy eszkimó vadász a nagy tappancsaiban.

Ezek még mindig tények, eddig nincs összeesküvés-elmélet az okfejtésben. Az most jön.

A kérdés most már fordított: ha a teve a jegesmedve legjobb barátja, hogy került Kanadából a Szaharába? Esetleg az ősteve tudott repülni? Nem. Úszott.

Tudjátok, ki hozta el a tevét a sarkkörön túlról a sivatagba? Hát az ős-vikingek, vagyis a berberek! Hajón. Jártak ők az USA-ban már a történelem előtti időkben is, el is hozták maguknak a tevét Európába. Egy másik viking törzs meg elindult hajóval délre kalandozni, és vittek magukkal hóförgeteg-állatot, biztos, ami biztos. Nem lehetett tudni, mi vár rájuk messzi délen! Véletlenül benézték a Földközi-tenger bejáratát, kicsit túlhajókáztak, és kikötöttek a mai Marokkó partjainál. Ott kiszálltak, településeket hoztak létre, és partra tették a hókotró állatot is. Ott is hagyták, minek az a hajóra?

A többi már (kitalált) történelem.