Mindenki ismeri a hivatalos evolúciós elméletet: az ember valamelyik őse felegyenesedett "valami miatt", szerszámokat kezdett használni "valami miatt", és kialakult a beszéd "valami miatt". Az okoktat pedig nem kell keresni, mert az evolúciónak nincs szándéka, az csak történik.

De van ezzel az elképzeléssel egy pici baj. Sok baj. A természetes kiválasztódásnak tényleg nincs célja, de ha nincs valami "húzóereje", akkor sajnos nincs több értelmes lény a galaxisban. Miért vetne ki magából a teljesen vak véletlen akárcsak egy második civilizációt is? Ott a sok exobolygó, és azokon nem fogunk találni semmit!

Másfelől ha ez a sok dolog (beszéd, szerszámhasználat, kultúra) mind csupa "nice to have", aminek semmi köze a túléléshez, akkor nem alakult volna ki. Az evolúció összes produktuma célszerűnek LÁTSZIK, olyannyira, hogy ha nincs evolúcióelmélet, bizony a teremtésben hiszünk. A madarak szárnya, szárnyon a toll, a toll kis izéinek összefonódása, a zsiráf nyaka, a görény bűzmirigye, a légy szeme, a pókfonál, a békák bőrlégzése stb. mind valamilyen "céllal" alakult ki, van funkciója, az adott lény életének, funkciójának fontos részét képezi. Mindet meg tudjuk magyarázni. 

Ahogy a népi bölcsesség mondja: ha egy szöcskének kitéped az összes lábát, megsüketül. Hisz onnantól hiába kiáltasz rá, hogy UGORJ, nem ugrik. Mindennek oka van!

Na de a tűzrakást, a CNC-esztergát, a kultúrát, a matematikát, a költészetet nem tudjuk megmagyarázni. Céltalan marhaság mindegyik.

Nem mondom, hogy ezen sokat gondolkoztam, hogy napokat-heteket-hónapokat öltem a rejtély megfejtésébe, és egy jobb elmélet kidolgozásába - dehogy. Az itt leírt változat egyszerűen csak beugrott, még arra sem emlékszem, hogy milyen körülmények között és mikor. Talán elmentem futni...

Utólag annyit megtettem, hogy beírtam a Google-ba, hogy "human evolution theories", csak hogy lássam, a spanyol viaszt találtam-e fel. A National Geographics ezen cikke szerint az alább leírt gondolat egyelőre nem szerepel a humánevolúciós elméletek listáján.

Lássuk akkor a medvét!

Ez is megvolt, most pedig térjünk a tárgyra!

Miért szükségszerű, hogy az ősembermajom barlangba húzódjon, szerszámokat készítsen, nyelveken szóljon stb.?

Összegezve: ha az emberen, emberben, emberi viselkedésben nincs minden pici darabnak helye, szerepe és "oka", ÉRTELME, akkor azt nem az evolúció faragta, mert az evolúció nem csinál ilyet.

Jobb elmélet kell tehát.

Íme itt egy, de nyilván más is kitalálhat bármi mást, hisz szabad a pálya:

Az ember az egyetlen olyan állat, akinek a kicsinye nemhogy születéskor teljesen magatehetetlen, életképtelen, hanem ezen felül hónapokig teljesen vak és süket, és önmagában, egyedül hosszú-hosszú évekig telejsen életképtelen. (Kivéve Mauglit.)

Ha egy ilyen lénynek nem okos a szülője, akkor az egész faj kihal. Mert ezt a csöppséget mindentől óvni kell: kapjon enni, amíg nem tud szerezni (vadászat), ne kóboroljon el, amíg nincs esze (barlang), melegben kell tartani, mivel csupasz (tűz, ruházat), és a sok kis kolonccal át kell vészelni a telet (csoportos, összehangolt vadászat nagyvadakra, azaz beszéd, szerszám) és még sorolhatnám. A süket, vak, kopasz, mozgásképtelen utód egy valódi kényszerítő erő az evolúció részéről, hogy "itt valamit tenni kell", különben vége a fajnak.

Remek, tehát végre találtunk egy kényszerítő erőt, ami előrehajtja az evolúció amúgy értelmetlen és céltalan kerekét, és a gyengék végre elhullanak. Nem kell válaszolnunk többé vagy 8-10 miértre, mert ebben a keretben már van válasz az eszközkészítésre, a beszédre, a tűzhasználatra stb.

Viszont lett egy újabb miértünk: miért életképtelen a csecsemő? Miért csupasz, vak és süket? Miért tart öt évig, mire úgy-ahogy el tudja magát látni?

Elég béna, öngyilkos az a természetes kiválasztódás, amikor egy fajnak egyre fejletlenebb utódai születnek, hacsak ennek nincs valami OKA, vagy hogy az evolúcióra ragasztott, az evolúcióra nem érvényes határozóval éljünk, CÉLJA! Mi lehetett ennek a CÉLJA? Tudományosabban: milyen problémát old meg? Milyen helyzetben NÖVELI a faj túlélését, ha az utódai fejletlenebbek, mint a többi fajé?

Ez itt a kérdés!

A süket, a vak és a csupasz diadala

Az evolúció nem részrehajló, nem emel ki egyetlen tulajdonságot sem. Nem "érdekli", hogy a lény egy- vagy többsejtű-e, mert ha "érdekelné", a nyilvánvalóan elmaradottabb egysejtűeket kivezetné a rendszerből. Ugyanígy az sem "érdekli", hogy egy lény intelligens-e. Ez számára teljesen közömbös, amit az is bizonyít, hogy mindösszes egyetlen intelligens fajt tud felmutatni. Az evolúció sokmilliárd vasat tart a tűzben, valamelyik biztos megmarad!

No és e vasak egyikén, egy fejlődési ág végén csücsül egy majom. Ezen az ágon az "okosság" tűnik jó túlélési stratégiának, de mint mondtam, ez nem kiemelt "cél", más ágon meg a színváltoztatás vagy a repülés tűnik jó stratégiának. De ezen a bizonyos ágon az "okossággal" "érdemes" manipulálni. Hát fogja az evolúció, és változtat valamit, hogy a következő egyed még okosabb legyen. Ez megy is pár százmillió évig, amikor is az új egyed koponyája annyira megnövekszik a sok észtől, hogy többé nem fér át a szülőcsatornán. Az okosságnak ez az útja ilyenformán szó szerint eldugul.

Na de nem olyan fából faragták az evolúciót, hogy könnyen feladja! Ha így nem, hát majd úgy. És kipórbál egy másik verziót, amiben a genetikai kód úgy szól, hogy agytérfogat-növekedés STOP, születés, agytérfogat-növekedés GO. Ilyet előtte még nem próbált senki, merthogy ő az egyetlen teremtő, az evolúció.

És megszületik az első példány abból a majomból, amelyiknek esélye lehet még okosabbá válni, HA megéri a következő hetet-hónapot. Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Vajon ennek a bébinek már okosabbak a szülei, és fel tudják nevelni? Vagy ők még buták, és meghal? Ki tudja! De eljön a pillanat, amikor az okosabbá fejlődő bébi véletlenül mégiscsak felnő, és hopp, mennyivel okosabb, mint a társai! Ha talál egy botot, meg tudja fordítani, hogy a vékonyabbik végével piszkáljon be a hangyák közé! Micsoda fejlődés!

Ezzel az egyeddel viszont elindulhat egy láncreakció. Ő már okos szülő, és meg tudja védeni éretlen utódját, aki felnő, és egy picivel okosabb lesz a szüleinél, bemegy a barlangba, tehát még magatehetetlenebb gyermekeket is fel tud nevelni, vagyis az agynövekedés még tovább kitolódhat, a koponya még nagyobbra nőhet, ekkor dárdát tud készíteni, és egyszercsak felkapcsolják bent az egyénben a villanyt, és lőn intelligencia.

Tovább dagad az agy, mert már az egyének nagyon jó eséllyel életben maradnak, és lőn matek, és zene, és kultúra, és nyelv, de ezek nem a túléléshez kellenek immár, hanem a hatalmasra dagadt agy agyszüleményei.

Az evolúció csak a túlélésig lát el. Ha valami túlél és szaporodik, az már oké. Hogy ez mennyire így van, jól látható a szerencsétlen szarvasbogár példájából, aki a sikeres szaporodás UTÁN növeszt hatalmas csáprágókat, és emiatt éhen is hal, de mindegy, ezt az evolúció már nem pontozza és nem korrigálja, mert a szaporpdás megtörtént. Hát ez történt velünk is, csak nem a csáprágónk nőtt meg, és nem halunk bele.

Hogy valóban így történt-e, az időgép feltalálásáig nem fogjuk megtudni. De az meg már küszöbön áll, nem?

Zárszó: ha valaki talál nekem egy hivatkozást, hogy ez nem az én agyszüleményem, hanem valakitől schmitteltem, szóljon, mert ez simán lehetséges akár anélkül is, hogy észrevettem volna. Ha nem én találtam ki, hol olvastam?