A családi legendárium szerint, az első vállalkozásomat 12-14 éves koromban "követtem el".

Nyulakat tenyésztettem, és vittem el a falusi nyúlleadóba jó pénzért. A nyulak farkából kulcstartó készült, ennyit tudok. 

A dolog érdekessége, hogy a nyúltartásnak minden mozzanatát utálom: etetni, ganajozni, pároztatni, elválasztani, elvinni kordéval a telepre, tápot venni, füvet tépni, kaszálni, faforgácsot szerezni...

Ezek közül az én gyerekkoromban a forgács volt a "szűk keresztmetszet". Egyszerűen nem értem, hogy akkoriban mi a fenére használták fel az asztalosok a gyaluforgácsot, amit ma pénzért vitetnek el, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Akkor meg nem adtak nekem egy zsákkal. Hiánygazdaság, ugye!

Hogy mennyit kaptam a nyulakért, fogalmam sincs, valamint arra sem emlékszem, hogy hány "generációt" csináltam végig, egészen a busás haszonig. Továbbá arra sem emlékszem, hogy miért hagytam abba. Tán megdöglött mindegyik? 

Akárhogy is, ennek fényében büszkén állíthatom, hogy sorozatvállalkozó vagyok, mert ez a nyulas kaland nyilván beszámít!