Ha valaki üzleti könyvekből akar okosodni, semmikép se hagyja ki Eric Ries könyvét. A Lean Startup a veszteségmentes vállalkozásindítás kézikönyve, színes, életből vett példákkal illusztrálva.

Hallottál arról, hogy MVP? No, ez a betűszó Erictől jön!

Eric szerint minden vállalkozás és innováció veszteséges, ha akárcsak egy fűszálat is feleslegesen rakunk keresztbe. Mit értünk ezalatt?

Eric még mielőtt megokosodott volna, "évszázadokat" ölt egy azóta meghalt cset-keretrendszer farigcsálásába. Amikor - felhasználó híján - az összes kódot ki kellett dobnia, világosság gyúlt a fejében, és megalkotta a Lean Startup módszertant, hogy soha többé ne fejlesszen senki olyan kódot, amire az égvilágon senkinek nincs szüksége. 

De ha nem fejlesztem ki előre, honnan fogom tudni, hogy lenne-e felhasználom és vevőm? Erre való a Minimal Viable Products. 

Világítsuk meg a kérdést egy konkrét sztorival, a DropBox legendájával.

Drew Houston, a DropBox alapítója úgy indította útjára a szolgáltatást, hogy nem programozott le semmit. Ehelyett összetákolt egy "videófelvételt" arról, ahogy a DropBox "működik", majd ezt kitette a Diggre, hogy lássa hányan szeretnék letölteni, a nemlétező szoftverét. Úgy okoskodott, hogyha senki nem kattan rá, akkor megspórol több év fejlesztési időt és költséget. Ha pedig sokan kíváncsiak rá, akkor (és csak akkor!) érdemes lesz lefejleszteni. 

Íme az eredeti DropBox kamuvideó: 

Nos, egy éjszaka alatt 75 ezren próbálták letölteni a nemlétező szoftvert. Ez ám a siker! Ezek után nyilvánvaló, hogy érdemes lefejleszteni.

Nézzünk egy másik példát. Én borászkodom, és a múlt héten egy ismerősöm "beszólt" nekem, hogy nem Lean, ahogy a borászkodást csinálom, mert ténylegesen elkészítettem a borokat, ahelyett hogy egy MVP-t készítettem volna. És milyen igaz. Simán felmérhettem volna a még nemlétező borom piacképességét, egy házilag összebarkácsolt, bodzaszörpöt tartalmazó borospalackkal! Tényleg!

Olvassatok minden nap!

Összegezzük 24 óra elteltével, mit tapasztaltunk: két, tartalmilag teljesen egyforma, magyar nyelvű szöveget tartalmazó, Borat-posztot tettem ki tegnap délután, a különbség a hashtagekben volt. Az egyiket vonzó hashtagekkel dekoráltam, a másikba egyáltalán nem tettem.

Az eredmények engem igazolnak: 21 like a hashtagesen, 2 a mentesen. Ebből a 21 like-ból két fő a valódi követőm, a többi eszkimó és hottentotta. A hottentották közül, most egy sem jelölt be követésre, Tehát a lájkjuk egy teljesen felesleges pozitív egész szám, nem több. 

Megnéztem az Insightsban, mindkettőnek a megjelenése (Impressions) 40-valahány, tehát a követőim számának a 20%-a. Maximum a követőim 20%-a láthatta a bejegyzésemet, ebből ha valamennyit a hottentottákra pazarlunk, akkor még ennyi se. 

De itt nem ér véget a történet. Posztoltam ugyanis egy üres fehér négyzetet is, nulla szöveggel, de ugyanazokkal a hashtagekkel, mint az első Boratot. Ott is hagyom, lehet ellenőrizni az állításomat. Na vajon, hányan lájkolták a nagy büdös semmit? E cikk írásának pillanatában 14-en! 14 igazi eszkimó (vagy hottentotta?)!

A tökéletes semmi lájkolása, sőt, szinte darabra pontosan ugyanannyi lájkja mint Boratnak, további kérdéseket vet fel. Teljesen hülyék az eszkimók? Vagy robotok? Amúgy úgy tűnik,hogy a lájkok számát a hashtagek határozzák meg, semmi más. Hashtag -  eszkimók - like. Tartalom az nem kell hozzá. Lám kép sem.

Ismét megkérdezem, kedves Instagram ez vajon mire jó? Mire való?

Tovább kísérletezem, mert ki szeretném deríteni, hogy tényleg teljesen felesleges erőlködés, egy vállalati Instagram-oldal létrehozása (mivel a követőket úgysem érjük el vele), vagy van esetleg olyan út, amin haladva van valami értelme? Írom ezt ugye önmagamnak, ugye... Ugye...

Nulla hashtag, nulla like. Ugye. 

Hát ez nagyon durva volt! Az első svindleres cikkemet még talán le sem okéztam, azonnal 3 eszkimó belájkolta, most két perccel később pedig már hatan vannak! 

A következő kísérlet tök ugyanez a kép, egy másik felirattal, ezúttal hashtag nélkül, lássuk hogyan teljesít? Lássuk lesznek-e eszkimóim? Illetve, ha az eszkimókat nem etetem látják-e a követőim végre? Ha igen, írjatok már egy szót kommentbe plíz, tényleg érdekel, ez egy tudományos igényességű mérés!

Köszönöm.

A tudományos igényesség jegyében egyébként "bekövettem" Palvin Barbarát, a topmodellt, akinek már több mint 7 millió követője van. Egy darabig láttam is a bűbájos arcocskáját (is!), de a tudomány oltárán feláldozódott ő is.

Egy idő után Palvin Barbara ugyanúgy kiesett a hírfolyamomból, mint bármilyen földlakó. Ha a bejegyzéseimet nem annak a 7 millió követőnek mutatja meg az Instagram, aki követi, hanem isten tudja kinek, akkor a követők nézik a nagy semmit. 

Valószínűleg az aktív lájkolgatós követőknek megmarad a hírfolyamban. Tehát a többségnek NEM.

Akkor mire jó mindez? Hát ez még nem állt össze a fejemben. Azt már látom, hogy egy kis turpissággal könnyen össze lehet csődíteni 10-20 ezer követőt, hogy aztán 10-20 ezer irreleváns vadidegen (még véletlenül sem a követők!) lássa a posztjaimat. De hogy ez mire jó a gyakorlatban? 

A tudomány mai állása szerint semmire. 

Ez most nem kap hashtaget, A tudomány oltára miatt. Lássuk mi lesz? 

Amúgy már 10 eszkimónál tart az előző cikk. Eltelt vagy 5 perc!

Az Instagram a fiatalok Facebookja, ugye? De még mennyire, hogy az! Ugyanis méréseim szerint abszolút semmi különbség nincs a két rendszer működése között. Az Instagram is "odáig fajult", hogy semmi garancia nincs arra, hogy a követőid látni fogják, amit posztolsz. 

Végeztem egy kis tesztet, hogy a kiderítsem igaz-e, hogy az Instagram - a Facebokkal ellentétben - biztosan meg,mutatja a követőknek a cikkeket. A múlt héten "bekövettem" mintegy 400 embert, és figyeltem megkapom-e a posztjaikat. Semmi változás nem történt, ugyanazt a 20-25 forrást kaptam továbbra is mint azelőtt. Pedig a 400 forrás derekasan küzdött, rájuk menvén bizony láttam, hogy bizony posztoltak 4, 7, 23 órája. Az én hírfolyamomban azonban nem jelentek meg. 

Akkor mi a túróra való a követőszám, és annak hajszolása? Pontosan ugyanaz az összefüggés, mint a Facebookon. Ahány követőd van, maximum annyinak mutatja meg a posztodat. Ha 200, akkor 200-nak. Ha 4000, akkor 4000-nek, de NEM a követőidnek!

Hanem?

Az Instagramon talán még rosszabb a helyzet, mint a Facebookon. A hashtagek miatt. Ha az ember teleszórja a bejegyzését hashtagekkel, akkor automatikusan csökkenti a követői megjelenéseket, mert a rendszer a megjelenések jó részét a hashtagek "mentén" letudja, a követőidnek nem jut!

Ebből következik, hogy a követőid száma, meg a publikációidon látható lájkok száma között ugyan van összefüggés, mert a lájkok száma mindig kevesebb lesz, mint a követőid száma, de a két emberhalmaz között, az átfedés közel sem 100%. Inkább csak 50%, vagy kevesebb. A lájkok jó részét eszkimók, brazilok és kínaiak adják - a "megfelelő" hashtageknek "köszönhetően". 

És ha ők "bekövetnek", annak még véletlenül sem az az oka, hogy érdekli őket a produkciód, hanem ezzel jelzik, hogy kövesd őket vissza. Agyhalál. 

Csak nézd meg ezt a bejegyzést! Most telenyomom vonzó hashtagekkel, és figyeljük meg az eszkimók jelentkezését! Te meg, aki aktívan feliratkoztál rám, nem látod mindaddig, amíg aktívan nem kezdesz el lájkolni engem. 

Brian Chesky az airbnb társalapítója.

Overnight success, szokták mondani a hirtelen befutott vállalkozásokra. Nahát az airbnb nem ilyen. Roppant tanulságos és szórakoztató meghallgatni Brian Chesky előadását az airbnb valódi történetéről. 

Ami egyáltalán nem indult jól. Brian és a haverja Joe Gebbia, a két San Franciscói munkanélküli, azzal próbáltak némi pénzt keresni, hogy a haverja lakásában felfújt gumimatracokat adják ki, szálláshelyként az interneten keresztül. Innen a név airbed (gumimatrac) and breakfast.

Döbbenetes, de egy konferencia alkalmával,amikor minden környékbeli szállodában elfogytak a szobák, tényleg el tudtak adni négy, azaz 4 matracszállást olyan embereknek, akiknek már nem jutott szoba sehol a városban. 

Ebből azt a következtetést vonták le, hogy ez jó üzlet. De ez így, ebben a formában nagyon nem volt az. Olyannyira nem, hogy néhány év alatt, több tízezer dolláros mínuszba küzdötték le magukat. Minden normális ember feladta volna, de ők nem! Hanem? 

A következő fordulópont Barack Obama első választási kampánya (2008), amin a fiúk "megszedték magukat", és egyenesbe jött a hitelkártya egyenlegük. Vajon végre szállást tudtak eladni? Nem! A két srác a sarki kisboltban vásárolt gabonapelyhet, és Obamás dobozba újracsomagolva tízszeres áron adták el a rajongóknak. Ebből finanszírozták aztán tovább a céget. 

Időközben New Yorkban, csak elindult a gumimatracszálló-biznisz, volt vagy kéttucat ügyfelük, akik filléreket kerestek a szállásadáson. Brian ezért New Yorkba utazott, hogy megtudja mi a fene ütött a New Yorkiakba, hogy elkezdtek airbnb-zni. Összesen több mint száz éjszakát töltött airbnb-szálláson, hogy megtanulja, mit is árulnak tulajdonképpen, és azt mások miért veszik.

A felismerésből teljes businessmodell-váltás következett, kidobták az üzleti modellből a két névadót, a gumimatracot (airbed) és a reggelit (and breakfast), és lett belőle az, amilyennek ma ismerjük az airbnb-t. És így már volt rá kereslet. Nem is kicsi. Brian és Joe 4-4 milliárd dolláros vagyonra tettek szert az elmúlt években. 

Világtörténelmi csúcson az Apple árfolyama: az emberiség történelmében, még egyetlen cég sem ért 900 milliárd dollárt. 

Vagy mégis?

Nagyon szép teljesítmény a 900 milliárd, lesz még abból 1000 milliárd is, de vajon tényleg a történelem legnagyobb vállalata ezzel az Apple? 

Ha megnézzük korábbi bajnokok tőzsdei értékét, és azt az inflációval korrigáljuk, korántsem olyan nagy ez az alma. Nem kell messzire menni csak a századelőre, és azt látjuk, hogy - a mai értéken számolva - a John D. Rokefeller által összepakolt, kispályás Standard Oil bizony bőven az 1000 milliárdos határ felett járt. Sőt, a teljes amerikai GDP 2%-át produkálta.

A következő nagy játékos a szaúdi Aramco olajvállalat, melynek értéke az elemzők szerint 1000 és 7000 milliárd dollár között van. Azért ez a nagy bizonytalanság, mert a cég nincs kint a tőzsdén, állami tulajdonban van, így az értékét hasraütéses módon állapítják meg a szakértők.

Ennél is nagyobb volt a Holland Kelet-Indiai társaság, melynek értéke a mai áron számolva bizony 7400 milliárd dollárt tett ki. Mindezt az értéket az 1600-as években érte el, amikor a magyar ember még le sem jött a lóhátról.

Az Apple értéke még nőni fog. Én azonban arra fogadok, hogy lassan eléri a maximumot. Miért mondom ezt? Hisz tőzsdeárfolyama, készpénzállománya az egekben....

Az innováció percre pontosan akkor állt meg az Apple-nél, amikor Steve Jobs a mennybe ment. 

Ha az Apple Watch (2014) egy jelentős terméknek sikerült volna, mint anno az iPad, a teljes karórabizniszt új pályára állította volna, s most sírhatnának a svájciak. 

És ez bizony pontosan ugyanaz a helyzet, amiben a Nokiát láttuk pár éve: hatalmas készpénzállomány, nulla jelentős termék. Ja,meg a Blackberryről se feledkezzünk meg. 

Az Apple jelenleg kb. 250 milliárd dollárnyi készpénzzel nem tud mit kezdeni. Nincs ötletük. Áll a bankban. Hogy érzékeltessük, ez mire lenne elég #ElonMusk körübelül 70 millió dollárból, vagyis ezredennyiből egy űrvállalatot tudott létrehozni....

A világ leggazdagabb embere. Nem, nem Bill Gates. Nem, nem is Warren Buffet. Hanem az Amazon alapítója Jeff Bezos. 

November 5.-én Bezos Amazon-részvényekben megtestesülő vagyona egy gyors tőzsdeugrással átlépte a 90 milliárd dolláros határt, s a nap végére tovább erősödött. Eközben Bil Gates vagyona 90,1 milliárd dolláron "stagnált".

A két úriember együttes magánvagyona Magyarország másfél évi GDP-jének felel meg. 

Miért pont az Amazon? Hiszen vagy tízezren indítottak e-kereskedelmi weboldalt a 90-es években. Mind megdöglött. Az Amazon viszont szárnyal. Hogyan?

Hát úgy, hogy Bezos "kiinnoválta" a többi ebusiness alól a talajt. Inkább magára rántotta a piaci versenyt, minthogy kerülgette volna. 

Bezos híres mondása a "customer first" olyan vad, szinte beláthatatlan hatású döntésekre sarkallta a céget, mint pl. 10 éve a könyvek visszavásárlása és az újak mellett a használt könyvek árusítása. Egy "igazi" üzletember ezt sosem vezette volna be, mert az új könyvek árusítását nem kicsit, hanem nagyon keresztbeveri a használt piac. De ha "customer first" akkor be kell vezetni. 

Vagy egy másik példa: bárki bármit árulhat az Amazonon, az Amazon kínálata mellett, azzal párhuzamosa. Őrültség? Vagy ismét csak "customer first"?

Aztán az Amazon-Prime előfizetés. Az amerikai lakosság 40%- a rendelkezik Prime előfizetéssel, ami azt jelenti, hogy háztartásonként több mint egy van! Mit ad a Prime? Mindenféle digitális terméket ÉS ingyenes házhozszállítást Amerikaszerte! Customer first!

Ezen felül az Amazon a kiskereskedelem IKEA-ja, vagyis mindig minden körülmények között a legolcsóbb. Immár 25 éve. Meg is verte forgalomban a WalMartot (ami az amerikai "teszkó")

Mit jelent számomra az utazás? Mire "való" az utazás? Saját magunk és a saját világunk jobb megismerése nem képzelhető el az országok, kultúrák, népek, nyelvek, szokások kontrasztos különbségeinek felfedezése nélkül.

Szerencsés vagyok vagy szerencsétlen? Gazdag vagyok vagy szegény? Iskolázott vagy iskolázatlan? Ha valaki mindig csak a hazai nyekergéseket hallgatja, és nem néz körül a saját szemével, nem fogja megtudni, hogy mondjuk egy budapesti átlagpolgár bizony világviszonylatban 1.) hipergazdag 2.) hiperiskolázott és 3.) hiperszerencsés.

A külső nézőpont másvalamire is jó. Ha valaki elmerül a Nagy Magyar Nyekergésben, úgy gondolhatja, hogy ami nálunk történik, az világviszonylatban is számít, sőt jelentős. 3-4000 km távolságból nézve azonban gyorsan kiderül, hogy a Nagy Magyar Nyekergés nem csak, hogy nem nyekergős, hanem egyenesen nem létezik. Pont annyian tudnak róla, mint a hungarikumokról: senki.

Ilyen távolságból az is könnyen észrevehető, hogy Magyarország egy gombostűhegy a világ térképén, egy városállam, melynek annyi esélye van a világ folyására hatással lenni, mint szódás a lovát. És ez fontos életérzés, mert azt is jelenti, hogy bárki próbálja visszafelé forgatni az idő kerekét kis hazánkban, semmi esélye sincs arra, hogy sikert érjen el. Akár abba is hagyhatná eme céltalan tevékenységet, de hát nem hagyja abba, na bumm, megy a felesleges Nyekergés és Nyekeregtetés.

A felesleges gondolatok, tevékenységek nyekeregtetése, valamint hősies kísérlet a világ kerekének visszafelé forgatására szép magyar szokások, melyek mellett szinte csoda, hogy még mindig 1.) hipergazdagok 2.) hiperiskolázottak és 3.) hiperszerencsések vagyunk.

Amúgy a képen ez az egzotikus helyszín nem más, mint..... Siófok!

A családi legendárium szerint, az első vállalkozásomat 12-14 éves koromban "követtem el".

Nyulakat tenyésztettem, és vittem el a falusi nyúlleadóba jó pénzért. A nyulak farkából kulcstartó készült, ennyit tudok. 

A dolog érdekessége, hogy a nyúltartásnak minden mozzanatát utálom: etetni, ganajozni, pároztatni, elválasztani, elvinni kordéval a telepre, tápot venni, füvet tépni, kaszálni, faforgácsot szerezni...

Ezek közül az én gyerekkoromban a forgács volt a "szűk keresztmetszet". Egyszerűen nem értem, hogy akkoriban mi a fenére használták fel az asztalosok a gyaluforgácsot, amit ma pénzért vitetnek el, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Akkor meg nem adtak nekem egy zsákkal. Hiánygazdaság, ugye!

Hogy mennyit kaptam a nyulakért, fogalmam sincs, valamint arra sem emlékszem, hogy hány "generációt" csináltam végig, egészen a busás haszonig. Továbbá arra sem emlékszem, hogy miért hagytam abba. Tán megdöglött mindegyik? 

Akárhogy is, ennek fényében büszkén állíthatom, hogy sorozatvállalkozó vagyok, mert ez a nyulas kaland nyilván beszámít!

Ha már utazás és Dél Afrika, emlékezzünk meg az egyik Dél-Afrikai menekültről, aki egész sokra vitte Amerikában. 

Elon Musk tinédzserként, a kötelező sorkatonai szolgálat elöl szökve vándorolt előbb ki Kanadába, majd az USA-ba, és lett napjaink Henry Fordja, ha nem éppen vasembere. 

A Teslával a fenntartható közlekedésért, SpaceX-szel a bolygórendszer meghódításáért dolgozik, és hát - minden nehézség ellenére, mert 2008-ban hajszálon múlott, hogy csődbe nem ment mindkettővel - sikeresen veszi az akadályokat.

Hogyan csinálta, sőt csinálja?

Már megszokhattuk ezekből a bejegyzésekből, hogy neki sincs titka. Vagy ha van, az egyáltalán nem titok. Ami az ő gondolkodásában más, az az a tényező, hogy úgy gondolja a jövő és a fejlődés nem egy magától bekövetkező automatikus folyamat, hanem azt bizonyos emberek csinálják, szánt szándékkal, kemény munkával. 

Ezt az ideológiát a PayPalnál tanulta meg, vagy talán dolgozta ki közösen az akkori társalapítójával, Peter Thiellel, aki erről könyvet is írt From zero to one címmel. Mindkét úriember ebben a szellemben él, és napról napra bizonyítják, hogy nekik van igazuk.

Érdekesség még a gondolkodásmódjában, a "physics first principal" állandó emlegetése, vagyis minden újabb izé megvalósíthatóságát és annak költségét, a fizikai valóságból vezeti le. 

Példaként emlegethetnénk azt a megrögzött elmeháborodást, hogy az akkumulátorok ára a töredékére fog esni pár éven belül. 

Figyeld a logikát: megnézzük az akkumulátorok alapanyagárát a tőzsdén, legyen mondjuk x dollár, majd mellétesszük a kész akkumulátorok világpiaci árát, ami meg mondjuk 25 x.

És azt mondja, a kettő közötti 25-szörös különbség, az előállítás költsége, emberi bénázás, ami drasztikusan lefaragható. Nincs több anyagköltség mint x. Másképp, hatékonyabban kell gyártani az akkumulátorokat és kész. 

És lőn Gigafactory!

Egyszerű, mint a pofon!